Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harmincnegyedik fejezet
354 mindig olyan, mely a mienkkel ellenkezik. Ezen esetben mások véleménye a mi ítéletünk szerént tévely ; mert lehetetlen valamely pont felett véleményt szereznünk, vagyis azt gondolnunk, hogy valami létezik és nem létezik, igy vagy máskép létezik a nélkül, hogy egyszersmind mások véleményét, kik nem úgy gondolkodnak mint mi, tévelynek ne tartanók. Ha véleményünk csak vélemény marad, vagyis, ha Ítéletünk, jóllehet általunk helyeseknek tartott érveken alapul, mégsem jut tökéletes biztosságra, úgy Ítéletünk mások té- velye felett szintén csak merő vélemény ; de ha meggyőződésünk meggyökerezik és megszilárdul, vagyis, ha biztosságra jutunk, akkor bizonyosak is vagyunk benne, hogy kik ellenkezőleg Ítél nek, tévelyben vannak. Ebből kiviláglik, hogy e szó : türelem, ha véleményekre vonatkozik, mindenkor tévelyek iránt tanúsított türelmet fejez ki. A ki az igent állítja, tagadja a nemet, és a ki nemet állít, tagadja az igen t. Ez csak az ismeretes alaptétel egyszerű alkalmazása : lehetetlen, hogy valami egyszerre létezzék és ne létezzék. De akkor mit jelelünk—fogják ellenvetni — e kifejezéssel : v é- leményeket tisztelni? Tán azt kell alatta értenünk, hogy a tévelyt tiszteljük ? Koránsem. E kifejezésnek : tiszteljük a véleményeket, két egészen észszerű értelme lehet. Az elsőben a tisztelő meggyőződésének bizonytalanságán alapszik ; mert ha valamely pontban nem jutottunk tovább, mint hogy magunknak véleményt alkottunk, ebből az tűnik ki, hogy nem jutottunk biztosságra ; és igy elménk elismeri, hogy az ellenkező vélemény mellett is küzdenek érvek. Ezen értelemben egészen helyesen mondhatjuk, hogj. más véleményét tiszteljük, ez által azon meggyőződésünket fejezvén ki, hogy csalatkozhatunk, és hogy az igazság tán nincs részünkön. A második értelemben tisztelni a véleményeket annyit tesz, mint majd a személyeket, kik azt vallj ák, majd őszinteségö- ket és szándékaikat tisztelni. így mondjuk néha : tiszteljük az előítéleteket,— koránsem akarjuk evvel azt mondani, mintha azok iránt valódi tisztelettel viseltetnénk. Ebből kiviláglik, hogy e kifejezés : mások véleményét tiszteljük, egészen különböző értelmet zár magában, a szerént a mint az, ki azokat tiszteli , az ellenkezőről erősen meg van győződve vagy pedig nincs. A türelem lényegét, eredetét és hatásait jobban felfogjuk, ha azt, mielőtt a társadalomban vizsgálnék, úgy taglaljuk szét, hogy
