Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harmincnegyedik fejezet
353 san függjenek is ezek egybe, mégis igen elütnek egymástól. Én az elsőnek fejtegetésébe kezdek. Napjainkban az általános türelmet alapszabályul állítják fel, és a türelmetlenségnek minden nemét tartózkodás nélkül kárhoztatják. Azonban kinek jut eszébe ezen szavak valódi értelmét nyomozni? Ki kutatja az ész világánál azon eszméket, melyeket tartalmaznak ? Ki folyamodik, azokat közelebb megvilágitandó a történelem és tapasztalás tanácsához ? Igen kevesen. — A szavakat gépszerüleg használják, minden pillanatban a legnagyobb horderejű állítások támogatására alkalmazzák, annak csak távulabbi meggondolása nélkül, hogy azok egész eszmesorozatot zárnak magukba, melyek helyes vagy helytelen megértésétől és alkalmazásától a társadalom fennállása függ. Kevesen figyelnek arra, hogy ebben ép oly mély, mint bonyolódott jogkérdések rejlenek, hogy ettől függ a történelem legnagyobb része, és hogy a türelem kérdésének megoldása szerént az egész jelent feldulás éri, és a jövő fölépítésére ingatag homokalapnál egyéb nem marad fenn. Hasonló esetekben legkényelmesebb ugyan, ily szavakat úgy fogni fel és úgy alkalmazni, a mint azokat általánosan értik, úgy, mikép a forgópénzt — bevenni és kiadni szokás, a nélkül, hogy értékét vizsgálnék ; azonban a legkényelmesebb nem mindig a leghasznosabb is, és valamint a nagyobbértékü pénzdaraboknál nem kíméljük a fáradságot, azokat megvizsgálni veszteség kikerülése végett, ép igy kell eljárnunk oly szavaknál, melyek értelme nagyfon- tosságu. Mit jelent tehát e szó : türelem? Tulajdonképi értelemben valami tárgy iránt elnézést fejez ki, melyet bajnak tekintünk, de egy vagy más okból nem akarunk megtámadni. így tűrünk bizonyos botrányokat, tűrjük a nyilvános kéjhölgyeket, türjük e vagy ama visszaélést, úgy, hogy a türelem eszméjével mindenkor a rósz eszméje van egybekapcsolva. Tűrni a jót, tűrni az erényt — helytelenkifejezések volnának. A gondolatok terén is roszat tételez fel a türelem t. i. a tévelyt. Senki sem fogja mondani, hogy az igazságot tűri. Az utolsó megjegyzés ellen a nyelvszokás ezen kifejezését idézhetnők : véleményeket tűrünk, minthogy a vélemény egészen különbözik a tévelytől. Első tekintetre a nehézség megold- hatlannak látszik, de szigorúbb vizsgálat után könnyű fellelni megoldását. Ha azt mondjuk, hogy valamely véleményt tűrünk, ez 23 BALM. PROT. KATH
