Balmes Jakab: A protestantismus és katholicismus vonatkozással az europai polgárisodásra. I. kötet - 28. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1865)
Harmincharmadik fejezet
345 korában már felleljük, mely már a hatodik században rendelt egy egyént kiválólag a fogházak látogatására. Az archidiakon, vagy az egyházfő kötelességében állt, minden vasárnap látogatni a börtönöket. Ezen gondoskodásból egy gonosztevő sem volt kizárva, és az archidiakonnak tudomást kellett szereznie szükségeikről, s nekik hiteles, a püspöktől kijelölendő személy által tápot és egyéb szükségeseket nyújtani. Ez az 549. évi orleánsi zsinat huszadik kánonából veszi eredetét. Nagy feladat lenne azon rendeletek csekély részét is felszámlálni, melyek az egyháznak minden szerencsétlen felsegítésén és vigasztalásán fáradozott buzgóságát bizonyítják ; nem is igényli ezt ezen értekezés, minthogy csak a protestautismus szellemét szándékoztam a katholicismus szellemével összehasonlítani, a mint ez a jótékonyság cselekedeteiben nyilatkozik. Mivel azonban maga a kérdés kifejtése némely történeti adat felhozására mintegy kény- szerített, nem lehet az aacheni zsinat 141-ik határozatát nem idéznem, melyben a főpapok elődeik példája szerént annyi szegényt befogadó kóroda építésére szóllíttatnak fel, mennyit az egyház jövedelme eltarthat. A kanonokok mezei terméseik tizedrészét kö- telmileg engedték át a kórodának, s egyikök a szegények és idegenek felvételével és a kóroda kezelésével bízatott meg. Ez szabály volt a kanonokoknál. A női szerzeteket illetőleg azt határozza ugyanezen zsinat, hogy a zárda közelében kóroda állíttassék , magában a zárdában szegény nők felvételére helyiségek rendeltessenek. Ezen eljárásnak az lön következménye, hogy számos helyen még századok után is találunk a székesegyházak mellett koródákat. Újabb időben a jótékony célokra alapítóit intézetek tetemesen szaporodtak, és bámulandó , mily tömegben folytak össze mindenhol az eszközök, a szükölködők számára. Nem lehet kiszámítani, mi történt volna a protestantismus fellépte nélkül, de ösz- szevetés utján azon véleményre jutunk , hogy ha az európai polgá- risodás kifejlése a vallási egység elve alatt, és azon szünteleni forradalmak s visszahatások nélkül emelkedett volna, ' melyekbe Europa az úgynevezett reformatio következtében merült, a katho- lika egyház kebléből nagy mérvű sa társadalom újabb haladásának megfelelő általános jótékonysági rendszer származott volna, mely a pauperismus rákfenéjének a mai népeknél elejét vette, vagy azt ellensúlyozta volna. Mit nem lehetett Europa összes szellemi és anyagi erejének megfeszítésétől várni, ha egyesülve munkálnak e
