Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt

73

s hogy nincs hely e bolygón, mely nem lenne ily gyalázatos módon kiontott embervérrel megfestve.“1)

Ezen iszonyatos szertartást mindenesetre a jósdák követelték , melyeket, mint P. Baltussal és sok más atyával bizton hiszsztik, az emberiség ellensége sugalt.2) Maga az ember soha sem juthatott volna odáig ! Magára hagyatva soha ily állati kegyetlenségre nem vetemedett volna ! Soha még csak eszébe sem jutott volna, hogy oly vallási szertartást gondoljon ki, mely Cybele istennő tiszteletére azon szörnyű vad szokásokat rendelte , melyek szerént az őrjöngő gall papok a phrygiai zene rémületes hangjai között saját testükön vitték véghez a legir- tózatoSabb csonkításokat- Ezen emberáldozatok és kegyetlen szokások mindaddig nem szűntek meg; ezen ördögi kegyetlenségeknek , melyekkel az ember önmaga és embertársai iránt viseltetett, mindaddig nem szakadt vége, míg azon Egyetlen, ki az embert a halálig—igen, egész a kereszthalálig szerette, az emberi nem ellenségét, ki a jósok által beszélt, keresztáldozatával el nem némitá-3) Ekkor, de csak ekkor kezdett a régi babonának e leggonoszabb neme az Isten és emberek közt örökre felbonthatatlanul egyesített szeretetkapocs előtt hátrálni.

Syriai Tatian a görögök elleni hires beszédében a Krisztus előtti tökéletes elszegényedés és elhagyatottság nehány szerencsétlen következményét irja le. Göröghonban a meglett korú, elhagyatott és kiéhezett teremtmények, kik mindeddig szerencsésen kikerülték a rabszolgaságot, de semmi más menedéket nem találtak, végtére kénytelenek voltak magukat gazdag embereknek eladni, kik a nyomor ily áldozataiból egész sereget szedtek össze, tápláltak és tartottak. Valahányszor ily gazdag birtokosnak akár saját mulatságára, akár valamely ünnep örömeinek emelésére kedve kerekedett, egész csoport ily rabszolgát parancsolt a küzdhomokra, s magas rangú barátaival ünnepi köntösben leült, hogy lássák, mint harcoltak, mint marcangolták egymást eme szerencsétlenek a legirtózta- tóbb módon, olyannyira, hogy némelyek szemük láttára gyil- koltattak meg. „Mindenki fájlalja közületek,“ mondja Ta') II. köt. 5. 7. — 5) Clem. Alex. Strom. V. 728. Euseb. Praep. Ev. lib. V. et VI. Aug. De Divin, dem. vol. VI. 670.— *) Athenagoras et Aug. de Civ. Dei vol. VII. c. 6.