Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt

8 szépségek e vadonján keresztül csavarognak, azonnal a műre­mekek roppant száma ötlik szemünkbe. Szobrokkal, ékítményes szökökutakkal, költséges és változékos építményü oszlopsorok­kal és oszlopcsarnokokkal találkozunk pazar bőségben. Ra­gyogó oszlopsorok illeszkednek a még pompásabb templomok­hoz ; szellős oszlopsorok vezetnek a gyönyörű nyilvános csar­nokokba ; messzeterjedő oszlopsorok kerítik a számos vásártért és nyilvános helyet ; a lehető legizlésteljesebb oszlopsorok di szitik a magánosok büszke és nagyszerű lakait. Mint csillognak és tltndöklenek mindezen fedett oszlopzat.ok a művészet legma- gasb fokra vitt fényétől, mely a legfinomabb és legszebb költ­séges fém- és márvány nemekre pazarolva van ! Gyönyörű épí­tészetük, tarka porphyrból különfélenemü alabastromból s a leg­feltűnőbb szépségű csíkos márványból készült oszlopaik száma, gazdagsága s díszítményeik fénye által e kies és buján feléke- sitett fedett utak a város minden részében, a halmokon s a völgyekben egymással látszanak csinosság- és díszben vetél­kedni. Téreken, minő Augustus fóruma, elbámulva állunk, hol pár oszlopcsarnok diszítésére együvé halmozott szobrok egész múzeumát látjuk. Gyakran midőn feltekintünk, az utcát maga­san fejünk felett hatalmas és tömör diadalív által látjuk átfogva, melyre azt hinnők, minden képzelhető pompát és művészetet rá pazaroltak,jhogy a hódító hadiszekerét és csataménét az ormon, a homlokzaton és mellékoldalakon pedig magasztosan kidolgozott fényes ércben tüntessék elő a diadalmenetet, mely fennen hirdeti tetteit. Minden egyes lépésre, melyet teszünk, a bámulat vala­mely uj tárgya, valamely tengeren vagy szárazon véghezvitt hires tettek megörökítésére szánt diadalemlék bilincseli le sze­meinket. Tömegek , melyeknek anyaga szörnyű súlyos, fényes érc, és tömegek, roppant nagyságú, ritka és drága kövekből látszanak itt minden lehető szép alakokban összenőve lenni, hogy e hasonlíthatlan város főutcáit és mellékutait ékesítsék, mely valóban úrnője a polgáriasuk világnak. Szinte elfáradunk ily sok egyforma gazdagon és iz léstel­jesen földiszített templom s ily sok palotaszert!, egyenlő nagy­ságú és pompájú lak vizsgálásában ; de mégis szüntelen uj gyö­nyörrel tekintünk fel amaz emlékoszlopokra, melyek paloták

Next

/
Thumbnails
Contents