Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Második könyv. Krisztus kath. egyházának megalapítása és behozatala az egész ismert világba
136 tanítványára bízta, kit felszentelt s Alexandriába küldött. Innen származott a bárom patriarcba-szék, míg Jeruzsálemnek csak cime volt „patriarcbatus.“ Lássuk tehát most rövid átnézetben ama püspökségeket, melyek a nyugati patriarchatusban keletkeztek. Britannia, midőn Claudius császársága alatt a romai birodalom hatalma alá került, csak egy romai provinciát képezett, melyet Tacitus Agricola életrajzában vadon tájnak nevez. Később két s még utóbb három provincia került ki belőle, úgymint: Felső-Britannia London, Alsó-Britannia Kaerleon s az úgynevezett „provincia Maxima Caesariensis“ York fővárosokkal.1) A három katholikus főpap, kik a britt tartomány e három fő- és központi városaiban viseltek püspöki hivatalt, névszerént Eborius, Restitutus és Adelpbius jelenvoltak az arlesi zsinaton 314-ben. Ezen egyházak alapítását különféle irók nyomatékoson az apostoloknak, t. i. szent Péternek vagy sz. Pálnak, vagy legalább arimathaeai szent Józsefnek tulajdonítják. Azonban megállapított tény az, hogy Eleuther pápa Lucius nevű britt főnök kérelmére 178-ik évben Fugatiust és Demjént Britanniába ktíldé, s hogy Lucius és számos britt megtért a hitre s hogy ezen időben Britannia kath. hierarachiát is nyert. Tertullian a zsidók ellen irt munkájában (198. évb.) s Origenes sz. Lukács evangéliuma felett tartott hatodik homili- ájában az egyház kora diadaláról a többi világrészektől elkii- lönzött Britanniának népfajai között, mint általán ismert s két- ségbevonhatlan tényről emlékeznek ; Diocletian üldözése, mely 303-ban vette kezdetét, nem sokára még a távol Britannia híveire is borzasztóan bekövetkezett és sz. Alban hires neve megnyitó a britt martyrologium hőseinek névsorát. Nagy-Britannia katholikusai érezték ama változás szerencsés hatásait, mely Nagy Constantin határozatai s megtérése által mindenütt létre jött, kinek anyja Ilona egy britt fejedelem leánya s buzgó kath. nő volt, s kinek atyja Constantius, élte alkonyán megtérten halt meg Yorkban. ') Lásd a függeléket. III.
