Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
97 még Cato is szégyelt megjelenni. A gladiátorok kölcsönös öldöklése a pogányok nyilvános mulatságait képezé ; minden nap dobtak és tettek ki gyermekeket, hogy meghaljanak.“ l) Mint látjuk tehát, maguk a pogányok tesznek bizonyságot a pogányság ellen. Eltekintve azon pogány érvektől, melyeket oly Írókból idéztünk, kik a pogányság ölében éltek és haltak, ama keresztényiden világ szomorú tévedéseit még azok tudósításaiból is ismerjük, kik azoknak nem csupán tanúi, hanem sokáig részesei is voltak, és azután a kath. egyház kebelébe tértek. Ezekhez tartozik Justin, ki 114 körül született Samariában, s tanulmányait stoikusok, peripatetikusok, pythagoraeusok és plató- nikusok vezetése alatt végezte. Pogány szülőktől származott, körül nem metéltetett, 168-ban vértanú-halállal múlt ki. Ide tartozik továbbá a syriai Tatian, ki különféle helyeken kereste föl titkos szertartásaikat, és gondosan fürkészte vallásos véleményeiket s szokásaikat. 0 nemcsak a bölcsészeiben volt jártas, hanem alaposan ismeré a pogányság költőit, szónokait és valamennyi régiségeit. Saját tapasztalatait a görögök elleni beszédében olvashatjuk. Tanítványa volt Justinnak, s e szent vér tanú haláláig hü katholikus. Ide tartozik Athenagoras, a megtért athéni bölcs, ki 176-ban nyujtá be Commodus császárnak Krisztus egyháza mellett írt védelmét s nézeteit a pogányságról. Az illem érzelme nem engedé, hogy a pogányság elleni vádiratának legkényesebb részét lefordítsuk. Ide tartozik a pogányság sötétségében született és nevelt Theophil, ki 168-ban mint an- tiochiai patriarcha vagy érsek2), tudós barátjához Anatolycushoz három még most is fönlevö könyvet írt, ki noha kemény nyakú bálványimádó, de mint pogány mégis elég erényes volt. Itt is elhallgattunk több iszonyatosságot, melyekről a pogányokat vádolja. Ide tartozik Arnobius, Minutius Felix és Lactantius, kik miután másokat sokáig oktattak a classicus pogányság szónoki iskoláiban, férfikorukban hagyták el a pogányságot és mondtak le ennek Ízetlenségeiről és gonoszságairól. Ezek, mint világiak, az egyház diadalának illetékes tanúi. A pogány műveltség elleni vádak, fájdalom, úgy el vannak rejtve, hogy ') De Verität. Rel. Christ, lib. II, 11 et 12. — !) Sz. Péter után a hatodik , sextus ab Apostolis. A kath, egyház diadala. <