Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
93 dók atyáihoz, s most is minden emberhez Jézus anyaszentegy- háza által. Iijneu van az, hogy a pogáuj^ságban az egyesek bűne a társadalomé, míg az erény, ha mégis létezik, csak egyeseké. S ezért a társadalom túlnyomó befolyása mindenütt észrevehető, mert sehol sem találunk újító vagy visszaható erőt. Ha hiányzik az ellenőrködi) közvélemény, az egyesek és a társadalom visszatarthat!anul sietnek romlásuk felé. A népek közt semmi sem volt, mi az emberiség közös törekvésétől független lett volna, s azért nem is volt, mi azt a közös bukástól visszatarthatá. A visszaható befolyás egyedül lehetséges forrása minden ujonszülött emberben megvolt; mert a világra jővén, mindenik ugyanazon fokát hozá magával a természetes felvilágosultság- nak és őszinteségnek, és oly mértékben nyert segítséget, mint minden ember, s ezen adományok, noha meg valának akadályozva, mégis elégségesek voltak arra, hogy az embert és társadalmat. természeti kötelmeik megismerése- és teljesítésében biztosan vezessék, ha ezen adományokat kellőleg megbecsülték, és a mindenkinek rendelkezésére álló segédeszközökkel kiművelték volna. E föladat kimondhatlan nehéz vala, de minden egyes igen könnyen teljesítheté. Egyes embernek Isten kegyelmével nem volt egészen lehetetlen, hogy jó, tiszta, őszinte és becsületes legyen ; de a társadalom már annyira sülyedt, hogy egyeseknek vagy sokaknak kimondhatlan nehéz volt azon örvényből kiszabadulniok. Elmondhatjuk ezért a keresztény Ciceróval : „Könnyű belátni, hogy a hamis istenek imádói nem lehettek jó vagy becsületes emberek. Mert mikép lehetett volna azoktól várni, hogy ne ontsanak embervért, midőn oly isteneket imádtak, kik vért ontának, mint például Mars és Bellona? Hogyan kímélhették azok még szülőiket is, kik Jupitert, ki tulajdon atyját elüzé , imádták ? Mikép lehettek volna azok saját kis gyermekeik iránt kegyesek, kik az öngyermekeit elnyelő Saturnust imádták ? Hogyan becsülhették volna azok a tisztaságot , kik meztelen házasságtörő nőnek, ki nem volt egyéb, mint valamennyi isten kéjének közös áldozata, tulajdonítottak isteni tiszteletet? Mikép óvakodhattak rablás- és csalástól, midőn Merkur istenök lopásait tudták? Ez még arra is tanitá őket, hogy az álnokság nem csalás, hanem ravaszság. Hogy
