Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
81 melynek befolyása alatt ezen vadságot lassanként és nagyne- hezen békében úgy, miut háborúban, emberi bánásmód váltotta fel, mely az emberi műveltségnek valóban isteni jellemvonását képezi. Nem tekintve ezen és más barbarokot, milyenek a scy- thák,1) kik rabszolgáik szemeit ki szokták szúrni, még inkább fogunk irtózni, ha látjuk, hogy a romai birodalom legműveltebb korszakában azok, kiket a legbölcsebb és legerkölcsösebb embereknek tartottak, nem pirultak rabszolgáikat még több kegyetlenséggel illetni, mint a scythák. Régi szokás volt Romában a beteg, öreg és haszonvehetlen rabszolgákat a Tiberisnek valamelyik szigetére kitenni, hogy ott nyomorúságosán elvesz- szenek. A legterkesebb munkákat rabszolgák végezték, még pedig többnyire láncra verve, s a legkisebb vétség miatt, sőt gyakran puszta gyanúból a csak képzelhető legirtóztatóbb kínok között végeztettek ki. Be van bizonyítva, miszerént maga Cato, a censor is úgy vélekedett, hogy az emberek közt nem lehet más kapocs, mint az érdek vagy a szükség, s ezen elv szerént bánt szolgái, val, mint megannyi barommal, s őket házából vagy eladta, vagy kidobatta, ha szolgálatában megöregedtek. 2) Innét lehet következtetni, mit nem engedtek meg maguknak a többiek, ha már maga az erkölcsbiró is ily embertelen volt A romaiak, minthogy nem voltak szélmalmaik, s csaknem Augustus koráig vízimalmaik sem, s Augustus után is még soká csak néhány volt a Tiberisen és a vizvezetökön, gabnájokat barom vagy rabszolgáik által hajtott malmokban őrlötték. Voltak tiprómalmaik is, vagy kerekeik, melyek segítségével a vizet magasra felhajtották , s melyeket a rabszolgák lábaikkal hajtottak.8) A rabszolganőket nem ritkán őrlésre használták. A malomszolgák nyakukon igát viseltek, nehogy e szegény lények lisztet ehessenek. Nem élvezhették azon előjogot, melyben Israel a nyomtató ökröket részesíté. Ezeknél bizonyára nem viselt igát „a malombeli szolgáló.“ 4) Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a gladiatorviadalmak, melyek eredetileg gyászűnnepé') Herod. IV. k. 2. 1. — ’) Plutarch in vita.— 3) Suetonius, Vita Calig. «. 51. —. *) Exodus XI. 5. A katlt. egyház diadala. 6
