Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina II. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Három év a házaséletben

89

órája volt is Oreszt társaságában, mégis ösztönsze- rülegérzé, hogy mindkettőjükre nézve jobb, ha & nem szokja meg, távol nejétől, avilág örvényébe vetni magát. E mellett még nem volt egészen otthonom Stambergen. A fiatal házaspár sok látogatást tett s fogadott el ; sok ünnepélyen volt jelen, melyeket a a szomszédok Oreszt tiszteletére rendeztek. Bemuta- ták magukat a fejedelem udvarában, s a karácsonyünnepeket Windecken tölték a szülői házban. Korona nyugalom után vágyódott. Ö szenvedett. A föld minden reménye szenvedéssel van vegyítve ; igy az anyai örömök reménye is. Örömest maradt volna Stambergen, s úgy nyilatkozott férje előtt, miszerint remélli, hogy a két hétig tartó magányosságot el fogja tűrni. Oreszt azonban, ki már hat vagy nyolc heti távollétről gondolkodék, s nejét még' sem akará annyi ideig magára hagyni, azon volt, hogy ez Win- deckre menjen. Korona engedett; de két héti látogatása három havira terjedett, mert Oreszt Páriában maradott. Ekkor Demjén gróf neki ült s ily képen irt fiának : „Kedves fiam ! Ismerlek; azért nem i& csodálkozom, hogy nem kapod egyszerre magadra az okos férj szerepét ; hanem hclylyel közzel < gy- egy darab legényéleten rágódok Mindenesetre jobbszeretném , ha már — hogy ama hollandi szavaival éljek — kidühöngted volna magad. De minthogy ez meg nem történt, indíttatva érzem magamat, téged atyailag s barátilag valamire figyelmeztetni. Ez a valami pedig az , hogy az ember párisi mulatságok miatt