Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina II. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Három év a házaséletben

75

Én azonban azt vélem, hogy a jó papa fedezhetné az összes útiköltséget. Szóval, minél kevesebb pénzt végy, mert rendkivül sok kiadásom van. Vettem egy pár hires paripát s ezeket magammal akarom vinni Genuába s Romába. Szolgát semmiesetre se hozz magaddal. Útközben elég lesz a jó papáé, Romában pedig az enyim. Isten veled, jó gyermekem ! Parancsold meg a kocsisnak, hogy Pallast naponkint csak félórára vezesse sétára, hogy fölüdüljön — a pompás állat; csókolom Felicitást. — Oreszted.“

így irt e nő férje, s e gyermek atyja — mindig a régi Oreszt ifjúságától fogva ; előrehaladva — de csak saját pályáján ; s mindig hevesebben és szenvedélyesebben, minél jobban haladt azon előre. Az ég hivó szózata az emberi szivet fölfelé, a földi szellem szava lefelé vonja. Az első lépéseket mindkét irányban lassan, ingadozva, bizonytalansággal sőt hátrálásokkal teszszük : az égiekhez való vonzódás gyöngül ; a földiekhez való pedig kedvezőbb körülményekkel találkozik. Az innen keletkező harcok vagy edzik az akaratot, mely a legfőbb jót, tudni illik szabadságát megőrzi, s ezzel a világosság utján mindinkább fölfelé emelkedik; vagy lehagyja magát az akaraterő a csábító rosztól győzetni s a szenvedélyektől bilincsekbe veretni, mindig képtelenebbé válik a jóra, s az emberi szivet oly örvény szélére sodorja, melynek mélységét halandó szem meg nem mérheti. Ez utón az ember mindent kerül, a mi öt elvei s örömeiben zavarná, és kötelmeire emlékeztetné. Az égiek kivá-