Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Az atya és leányai

4

toltam Regina, többé nemküldeleka „Szent sziv“- r ö 1 nevezett szüzekhez. A jó Izabella néni megígérte, hogy nem hagy el minket s téged magamnál tartalak. Most tizenhét éves vagy ; a tanulással föl kell hagynod. Mert vagy tanultál valamit — s úgy eléggé ki vagy mivelve ; vagy nem tanultál semmit — s úgy minden hiábavaló, ezután sem mészsz semmire. Elég az hozzá, nálam kell maradnod. E télen velem j ősz a világba, Korona számára pedig nevelönöt vagy más effélét fogok tartani. De a „Szent szívvel“ már torkig jól vagyok lakva. Jó anyád halála óta, tehát már öt egész éve, vagy ottan. Hosszasabb tartózkodás hizonynyal káros lehetne rád nézve, a világtól el- idegenítne, s még azon gondolatra hozhatna, hogy egészen ott maradj ; — ez pedig nem megy.“

„Nem is sovárgok én azután soha,kedves atyám!“ — válaszolt Regina, miután a gróf feleletet várva elhallgatott.

„Nem?“ kiálta örvendve: — „no ezt szeretem! már féltem, hogy gondolataid a klastrombán vannak. “ „Féltél, kedves atyám?“ — monda Regina, s mély tüzü szemeivel csodálkozva tekinte a grófra.

„No persze !“ fakadt ki a gróf ; — gyűlölök minden regényes ábrándot.“

„A jó Istennek szolgálni, előtted regényes ábrándnak tetszik ?“ kérdó Regina tovább.

„Mi volna egyéb?“—kiáltott a gróf haragosan. „Gondolom, kötelesség“, — mondá a szűz szelíden.