Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XVIII. Könyv
82 (a kéjhölgyeket pedig lupáknak, nevezték s innen rút tivornyáik ma is lupanariá knak hivatnak) és hogy azután Faustulus pásztorhoz kerültek s neje, Acca által neveltettek. Egyébiránt mi csodálatos van abban, ha Isten a király feddésére, ki a csecsemőket kegyetlenül vizbe dobatta, őket, a vizből istenileg megmentetteket, kik által a nagy városnak föl kelle épülni, szoptató vad által akarta megmenteni? Amuliust a latiumi kormányon testvére, Numitor, Romulusnak öregapja követte. Numitornak első évi uralkodása alatt épült Roma ; és azért ő ezentúl unokájával, Romulussal együtt uralkodott. XXII. Hogy Roma azon időben alapíttatott, midőn az assyri birodalom elpusztult és Judában Ezechias uralkodott. Hogy rövid legyek : Roma, mintegy második Babylon és mintegy leánya az első Babylonnak épült, mely által tetszett Istennek leküzdeni a földkerekségét és azt egy széltében hosszában kiterjedő egy-törvényű állammá tenni. De akkor már hatalmas és vitéz népek, a fegyverekben jól begyakorolt nemzetek voltak, kik nem egykönnyen hátráltak, s kiket iszonyú veszedelmekkel, mindkét részrőli nem csekély pusztítás- és borzasztó fáradsággal kelle legyőzni. Midőn pedig az assyiri birodalom majd egész Ázsiát leigázta, ámbár ez is hadakozás által történt, nem kerülhetett mégsem oly kemény s nehéz harcba, mivel a népek akkor még az ellentállásra ügyetlenek, és sem oly számosak, sem oly nagyok nem voltak. Mert az általános vízözön után, melyből Noé bárkájában egyedül nyolc ember menekült ki, ezernél nem sokkal több év múlt el azon időig, midőn Ninus India kivételével egész Ázsiát leigázta. De Roma kelet és nyűgöt nemzeteit, melyeket a romai birodalom alá vetetteknek szemlélünk, nem győzte le oly gyorsasággal s könnyűséggel ; mert lassanként növekedve, a merre csak terjeszkedett, erős és harcias népekre talált. Akkor tehát, midőn Roma építtetett, Israel népe már hétszáz tizennyolc évig lakott az Ígéret földén ; melyekből huszonhét év Jesu Navehez, háromszáz pedig a
