Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XVII. Könyv

49

példabeszédben, midőn a gonosz szőlőmííveseket így beszélteti : „ Ez az örökös, jertek, öljük meg öt, és mienk leszen öröksége*) Hasonló ezen könyvben az is, mit mái- ezelőtt említettünk, midőn t. i. a magtalanról volt szó, ki hetet szült ; mely helyet mindjárt csak Krisztus- és az egyházról szokták érteni mindazok, kik Krisztust Isten bölcse- ségének ismerték: „A bölcseség házat építe, annak ékesítésére hét oszlopot emelvén. Leóié vágó-marháit, elkészíté borait és elrendelé asztalát. Azután kiküldé szolgáit, hogy a várnak magasabb helyeiről és a városnak kőfalairól ilyetén hívogató szóval kiáltozzanak • A ki együgyű térjen be hozzám ! a tehetetleneket is így szólíttatá: Jöjjetek, egyetek étkeimből, és igyatok boraimból, melyeket nektek elegyítettem“ 2) Itt valóban az Isten bölcseségét ismerjük meg, vagyis az Atyának hason-örök Igéj ét, ki magának lakásul a Szűz mé- liében emberi testet épített, és ehhez mint főhöz tagokat az egyházat csatolá, vértanukat áldoztata fel, kenyérrel és borral látá el az asztalt, a hol a Melkizedek rendje szerinti papság' is föltűnik ; az együgyűeket és tehetetleneket pedig oly értelemben hívá, mint az apostol mondja: „A világ erőtlenéit választá Isten, hogy a hatalmasokat megszégyenítse.“3) Azonban ezen erőtleneknek a következőket mondá: „Hagyjátok el a balgatagságot, hogy éljetek-, járjatok az okosság ösvényein, hogy életetek legyen. “!) Pedig ezen asztalnak részeseivé lenni tesz annyit, mint uj életet kezdeni bírni. Mert egy más könyvben is, mely Prédikátorénak mondatik, midőn állítja: „Nincsen más haszna az embernek, mint enni, és inni.Ui) Mi nyilváníttatik valószínűbben, mint az, a mi ezen asztalban való részesüléshez tartozik, melyet ő mint pap és uj szövetségi közbenjáró a Melkizedek rendje szerint saját testéből és véréből készít el? Ez áldozat helyettesíti ugyanis mindazon ó szövetségi áldozatokat, melyek a jövőnek ábrázolói gyanánt mutattat- tak be; s innen ismerünk rá a harminckilencedik zsoltárban ugyanazon, jóslatilag szóló, Közbenjárónak ama szavára: „Áldozatot és ajándékot nem kedvelsz, hanem testet alkottál nekem.“a) Mivel mindazon áldozatok s fölajánlások

ö Mát. XXI, 38,— !) Példab. IX, 1-5. - s)Kor I. 1. I. 27. —'') Példab ' IX, 6—2. - s) Préd. VIII, 15. — 6) Zsolt. XXXIX, 7.

4