Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XXI. Könyv

298 büntetést a szolga, ki urát rövid ideig tartó szóval, vagy ütlegekkel boszontotta vagy kínozta? Már pedig, midőn a kártérítés, gyalázat, számkivetés, szolgaság többnyire úgy bűntetteinek meg, hogy többé semminemű enyhülést nem nyerhetnek, nemde hasonlóknak látszanak ezek ez életben az örök büntetésekhez? — Ezek pedig azért nem lehetnek örökké tartók, mert a jelen élet sem terjed ki örökre, melyben ezekkel büntettetünk; — s mégis a bű­nök , melyek a leghosszabb ideig tartó büntetésekkel la­kóinak, a legrövidebb idő' alatt követtetnek el; nem is volt olyan senki, a ki azt gondolta volna, hogy a vétkesek kínjait oly hamar kell megszűntetni, mint a minő' gyorsan követtetett el a gyilkolás , paráznaság, szentségtörés , av- vagy bármily más gonoszság, mely nem az idő'hoszasága, hanem a gonoszság és istentelenség nagysága szerint íté­lendő' meg. A ki pedig valami nagy gonoszságért halállal büntettetik , vájjon a törvények halál-büntetését csak azon időre szabják-e, melyben kivégeztetik, mi valóban nagyon rövid ; nem pedig-, hogy őt örökre kitöröljék az élők sorá­ból ? Az embereknek az első halál által e halandó város- bóli kiszállítása és ugyanazoknak a halhatatlanság váro­sából a második halálbüntetés általi elsodortatása közt, ugyanegy viszony létezik. Mert valamint nem képesek ezen város törvényei kivinni, hogy minden kivégzettet fölelevenítsenek: úgy azon városnak törvényei sem képe­sek az örök életre áttenni azt, ki a második halállal elkár- hozott. Hogyan lehet tehát az igaz, vetik ellen, mit Krisz­tustok mond: „Mert azzal a mértékkel, a melylyel ti mtren- detek, fog visszaméretni nektek;ul) ha az ideiglenes bűn örök büntetéssel büntettetik? Nem figyelnek arra, hogy nem az időszak egyenlősége, hanem a rosznak változatos­sága miatt hozatott fel ezen mérték, azaz, hogy a ki ro- szat cselekedett, a roszat szenvedje is. Ámbár ezt azon dologban saját értelemben lehet venni, melyről az Ur, mi­dőn ezt mondá, beszélt, azaz, az Ítéletek-és kárhoztatá- sokról. A ki tehát igazságtalanéi Ítél s kárhoztat, ha igaz­ságosan ítéltetik s kárhoztatik azon mértékben kapja meg, ámbár nem azt a mit ő adott : ítélet által vetkezett, ítélet ■) Luk.jVI, 38.

Next

/
Thumbnails
Contents