Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XXI. Könyv
287 elütőleg és csodálatosan maga ismét meggyújtja. — Ezt a kőlennél is, melynek noha saját tüze nincs,— ha máshonnan nyer, — mégis annyira ég, hogy nem lehet eloltani. Ezt a többi esetekben is, melyeket elősorolni restelek, s melyeknek, noha valami szokatlan természetelleni erő látszik bennök rejleni, más okát nem adják, mint hogy ez természetök. — Ez, megvallom, valóban rövid okadatolás és kielégítő válasz. — De minthogy az Isten valamennyi dolog természetének alkotója, miért követelik, hogy hathatósabb okot hozzunk föl, ha valamit, mint lehetetlent nem akarnak hinni, és mi nekik, midőn számöt kérnek, azt feleljük, hogy ez a mindenható Isten akarata ; ki bizonyára nem más oknál fogva neveztetik Mindenhatónak, hanem mivel megteheti mind azt, a mit akar; ki oly sokat teremthetett, — mi ha meg nem mutattatnék, vagy oly tanúk által nem mondatnék, kiknek még ma is hinni kell, valóban lehetetlennek tartatnék, — nem csak olyant, mi nálunk teljességgel ismeretlen, de olyant is, miről feltettem, hogy nagyon is ismeretes. Mert ezeket, mikről mások nem tanúskodnak azokon kívül, kiknek e dolgokat tárgyazó könyveit olvastuk, és olyan emberek által írattak össze, kik Isten által tanítva nincsenek, és emberi módon tán csalódhattak is, szabad akárkinek a nélkül, hogy az által épen valami feddésnek tenné ki magát, kétségbe vonni. II. Hiszen magam sem akarom, hogy mind azoknak hitel adassák, miket fölhoztam, mivel magam sem hiszem azokat úgy, hogy gondolkodva róluk épen semmi kétség se támadjon bennem — kivéve azokat, miket vagy magam tapasztaltam, vagy akárki könnyen tapasztalhat; mint a mészről, mely a vízben forr, olajban pedig hideg marad; a delejről vagy mágneskőről, mely nem tudom, mily érezhetlen vonzó erőnél fogva a szalmaszált nem mozdítja, a vasat pedig magához rántja ; a páva húsáról, mely nem rothad el, holott Platóé elrothadt ; a polyvárói, mely oly hideg, hogy a havat nem hagyja elolvadni, és oly meleg, hogy az almát hamarább érleli; a fényes tűzről, mely fényéhez képest égetés által a köveket megfehéríti, de ugyan ezen fénye ellenére szintén égetes által a tárgyat megfeketíti. — Ilyen az is, hogy a különben
