Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XXI. Könyv

285

többek tanítóivá lesznek. Nem is lehetett tudni azoknak tanítása nélkül, közölök ki mit kiván, mitől fél, mily néven idéztetik, mivel kényszeríthető: honnan a varázs művészet és annak művészei létesültek. Leginkább bírják a halandók szivét, mely birtokukkal legfőkép dicsekesznek, midőn magokat a világosság angyaláivá változtatják át. *) Sok tehát az ő cselekedetök, de minél csodálotosabbaknak valljuk azokat, annál óvatosabban kell őket kerülnünk. De azon tárgyban, melyről jelenleg beszélünk, hasznunkra is lehetnek. Ha ugyanis ezen tisztátalan daemonok, valami hatalommal bírnak, mennyivel hatalmasabbak az angyalok, mennyivel hatalmasabb ezeknél az Isten, ki magokat az annyi csodáknak végrehajtóit, az angyalokat teremtette.

II. Ennél fogva, ha Isten teremtménye által csupán emberi erők alkalmazásával annyi és oly nagy csodák, (melyeket görög szóval /zij^ajuj/mra-nak neveznek) történhetnek, hogy azok, kik föl nem fogják, istenieknek tarthatnák, minő volt az is, midőn egy bizonyos imola padló- és boltozatjában két arányos nagyságú mágneskő akként volt elhelyezve, hogy e két kő között egy vasbálvány a levegőben isteni erő által látszott függeni azok előtt, kik nem tudták, mi van fönt és alant elrejtve; s hogy ehhez valami hasonlót hozhatott létre a művész Vé- nusnak kőlenbőli lámpájában már érintettük, — ha továbbá azon bűbájosok működése, kiket Írásunk méreg ke- veröknek és bűvölőknek nevez, a daemonokat oly hírbe hozhatta, hogy ama híres költő nem gondolt az emberek felfogásával ellenkezőt állítani, bizonyos nőről, ki ezen tehetséggel birt, mondván :

„Ez szavaként verssel, ka akar, lelket szabadít fel,

Míg másokra nehéz aggályt képes sulyositni,

Megmerevít folyamot ; megfordít csillagot útján ;

Éjjeli szellemeket fölidéz ; bömbölni a földet Látod lába alatt, s hegyről lépdelni fényűt le.“ 2)

mennyivel inkább megteheti az Isten azt, mi a hitetlenek előtt hihetetlen,de az ő hatalmának könnyű ;midőn ő a kö') Kor. II. 1. XI, 14. — ‘) Virg. Aen. IV., 487.