Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XX. Könyv

212

szállott le, s megfogta a sárkányt, az öreg kígyót ki ördögnek és sátánnak neveztetik; s megköté öt ezer évre11, azaz hatalmát a megszabadítandók elcsábítása és birtokolására gyengítette és korlátolta.

Az ezer évet pedig, a mennyire emlékszem, kétféleképen lehet értelmezni ; vagy úgy, hogy az utólsó ezer évben kellett ennek megtörténnie — azaz a hatodik évezredben mintegy hatodik napon, mely ezrednek utolsó szaka jelenleg foly le, s mely után est nélküli szombat következik, t. i. a szentek végtelen nyugalma, iigy hogy a részt egésznek tekintvén, ezen ezrednek mintegy a napnak a világ végéig tartó végső részét ezer esztendőnek nevezte az apostol —; vagy, hogy az ezer évet a világ minden évei helyett tevén, ily módon az idő teljességét határozott számmal határozta meg. Mert az ezeres szám egyenlő' tíznek köbével. Tízszer tíz ugyanis száz, mely szám egy egyszerű négyzetet képez. Hogy pedig köbi’e emeljük, a százat még tízzel kell sokszorozni : a mi ezret tesz. Továbbá ha a százas szám a végtelenség helyett tétetik, —- mint ezt látjuk az Urnái, midőn annak, ki mindenét elhagyná s őt követné, megígérte, mondván : „ Száz annyit fog nyerni e földön“ ; mit az apostol némileg magyarázván, így szólt: „Mintha semmink sem volna, és mégis mindennel bírnánk2) minthogy e szavakat már előrebocsátotta: „Az Istenhez hü ember az egész világot bírja,11 ^menynyivel inkább fogja az ezres szám a végtelenséget jelenthetni, midőn ez a tizes szám négyzetének többszörösítését teszi ? Azért az is, mit a zsoltárok könyvében olvasunk : „Megemlékezik szövetségéről örökké, az ezredik nemzetségig megállapított szerzéséről“ 4) legjobban „minden nemzetségről“, értelmezhető.

III. „Es letaszítá öt,“ az ördögöt t. i. úgymond az apostol, „a pokol mélységébe:1 E mélység által pedig a gonoszok számtalan mennyiségét fejezi ki, kiknek szivei nagyon mélyek az Isten egyháza elleni gonoszságban nem mintha az ördög azelőtt nem lett volna ezen mélységekben ; hanem azért mondatik, hogy oda letaszíttatott, mivel kizáratván a hívők társaságából, a gonoszokat hatalmasab') Mát. XXX, 29. — s) IT. Kor. VI, 10. — 3) U. o. — ") Zsolt. CIV. 8.