Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XIX. Könyv

177

tetni is egyszersmind, hogy vagy a vétkes térjen meg saját tapasztalata után, vagy hogy a példa másokat visszarettentsen. Miután azonban minden államnak kezdete és alkotó része a család, és minden kezdet saját nemének céljára, minden rész egészének összletére vonatkozik : ennek igen természetes következménye az, hogy a házi béke az állam békéjével viszonyban áll ; azaz : hogy az együtt lakók rendezett egyetértése a parancsolásban és engedelmességben, a polgárok hasonló egyetértésére a parancsolásban és engedelmessségben befolyást gyakorol. Minélfogva szükséges, hogy a családatya rendeletéi az állam törvényeinek kifolyásai legyenek, melyek által a házat az állam békéjéhez alkalmazva kormányozza.

XVII.

A mennyei társaság és földi város közti béke és egyenetlenség

okaiiól.

Oly emberek családja, kik nem a hitből élnek, a földi békét ezen múlandó élet érdekei és előnyeiben keresi. A hitből élőknek családja ellenben a jövőre igért örökkévalók után eped, a múlandó és földi tárgyakat pedig csak mint vándor használja, nem hogy ezek által elcsábíttassék vagy elvonassék Istentől, kihez törekszik, hanem hogy ál- talok megerősíttessék, hogy e romlandó s lelket súlyosító *) test terheit nem csak hogy ne nagyítsa, sőt velők köny- nyebben megküzdhessen. Ennélfogva a mi halandó életünk föntartására szükséges dolgoknak mindenkire nézve, bármely családhoz tartozzék is, egy a használata, a használat célja azonban a hitből élő és nem élő családnál igen különböző és sajátságos. így a nem hitből élő földi városnak vágya a földi béke ; és a polgároknak a parancsolásban és engedelmességbeni egyetértését abban helyezi, hogy az emberek akaratjának a halandó életre vonatkozó tárgyakban némi öszhangzata legyen. A mennyei város, vagy jobban mondva annak e múlandó világban za- rándokoskodó s a hitben élő része azonban szintén kell,

') Boleses. IX, 15.

12