Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XIX. Könyv
178 hogy éljen ezenbékével,mígmagaazon halandóság,melynek ezen békére szüksége van, elmúlik. És ez által míg e földi városban tölti zarándoklásának mintegy raboskodó életét, — miután a megváltás Ígéretét és a lelki adományokat zálogként bírja már —, a földi város törvényeinek, — melyek szerint a halandó élet föntartásához alkalmazott javak kiszolgáltatása eszközöltetik —, engedelmeskedni nem haboz, hogy így — maga a halandóság közös is lévén, — a hozzá tartozó ügyekben is az egyetértés mindkét város közt föntartassék. Mivel azonban a földi városnak oly bölcsei voltak, kiket az isteni tanítás nem helyesel, — kik vagy sejtelmeik vagy gonosz szellemek által tévútra vezettetve oly véleményben voltak, mintha az emberi dolgoknak több istent kellene megnyerni, kiknek különböző' mintegy hivataluk szerint különböző tárgyak lennének alávetve, egyikhez tartozván a test, másikhoz a lélek, sőt magában a testben, egyikhez a fő, másikhoz ismét a nyak és minden egyes rész külön máshoz ; hasonlóképen a lélekben másnak körébe tartozik a hajlam, máséba a tanítás, máséba a harag, máséba ismét az érzékiség; sőt az élettel bíró dolgokban, egyikhez a barmok, máshoz a búza, máshoz a bor, máshoz az olaj, máshoz az erdők, máshoz a pénz, máshoz a hajózás, máshoz a háború és a győzelem, máshoz a házasság, máshoz a szülés és a termékenység és másokhoz más egyéb dolgok ; míg ellenben a mennyei város azt hiszi, hogy csak egy Istent kell imádni, csak egy Istennek szolgálni a szolgálat azon nemével, mely görögül laryeia- nak mondatik, és mely csak Istent illet meg — : így történt, hogy a mennyei város nem bírhatott a földivel közös vallási törvényeket ; ebben tehát kénytelen volt attól eltérni és így a különbözőképen érezőnek kénytelen lett terhére válni, azok haragját, gyűlöletét és üldözéseinek támadásait kelle tűrni, míg az ellenkezők lelkeit nagy száma miatti félelmessége és a folytonos isteni segedelem által le nem győzné. Ezen mennyei város tehát, míg e földön zarándokol, polgárait minden nemzetből hivja, és a zarándoklók társadalmát minden nyelvből állítja össze, nem gondolva a különböző szokásokkal, törvényekkel és intézményekkel, melyek segedelmével a földi béke vagy megszereztetik vagy föntartatik, ezeket nemcsak meg nem