Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XIX. Könyv

178 hogy éljen ezenbékével,mígmagaazon halandóság,melynek ezen békére szüksége van, elmúlik. És ez által míg e földi városban tölti zarándoklásának mintegy raboskodó életét, — miután a megváltás Ígéretét és a lelki adományokat zálogként bírja már —, a földi város törvényeinek, — me­lyek szerint a halandó élet föntartásához alkalmazott ja­vak kiszolgáltatása eszközöltetik —, engedelmeskedni nem haboz, hogy így — maga a halandóság közös is lévén, — a hozzá tartozó ügyekben is az egyetértés mindkét vá­ros közt föntartassék. Mivel azonban a földi városnak oly bölcsei voltak, kiket az isteni tanítás nem helyesel, — kik vagy sejtelmeik vagy gonosz szellemek által tévútra ve­zettetve oly véleményben voltak, mintha az emberi dolgok­nak több istent kellene megnyerni, kiknek különböző' mint­egy hivataluk szerint különböző tárgyak lennének alávetve, egyikhez tartozván a test, másikhoz a lélek, sőt magában a testben, egyikhez a fő, másikhoz ismét a nyak és minden egyes rész külön máshoz ; hasonlóképen a lélekben másnak körébe tartozik a hajlam, máséba a tanítás, máséba a harag, máséba ismét az érzékiség; sőt az élettel bíró dolgokban, egyikhez a barmok, máshoz a búza, máshoz a bor, más­hoz az olaj, máshoz az erdők, máshoz a pénz, máshoz a hajózás, máshoz a háború és a győzelem, máshoz a há­zasság, máshoz a szülés és a termékenység és másokhoz más egyéb dolgok ; míg ellenben a mennyei város azt hi­szi, hogy csak egy Istent kell imádni, csak egy Istennek szolgálni a szolgálat azon nemével, mely görögül laryeia- nak mondatik, és mely csak Istent illet meg — : így tör­tént, hogy a mennyei város nem bírhatott a földivel közös vallási törvényeket ; ebben tehát kénytelen volt attól el­térni és így a különbözőképen érezőnek kénytelen lett terhére válni, azok haragját, gyűlöletét és üldözéseinek támadásait kelle tűrni, míg az ellenkezők lelkeit nagy száma miatti félelmessége és a folytonos isteni segedelem által le nem győzné. Ezen mennyei város tehát, míg e földön za­rándokol, polgárait minden nemzetből hivja, és a zarán­doklók társadalmát minden nyelvből állítja össze, nem gondolva a különböző szokásokkal, törvényekkel és intéz­ményekkel, melyek segedelmével a földi béke vagy meg­szereztetik vagy föntartatik, ezeket nemcsak meg nem

Next

/
Thumbnails
Contents