Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XIX. Könyv

158

VI.

Az emberi ítéletek tévedéséről, midőn az igazság lappang.

Hát az embereknek az emberekről adott ítéleteit, melyek bármely békés városokból sem hiányozhatnak, mi- lyeknek gondoljuk? Mennyire nyomorúak, mennyire sajnálatra méltók azok ! Minthogy olyanok Ítélnek, kik azok lelkiismereteit, kikről Ítélnek, nem láthatják. A miért gyakran kényszerülnek ártatlan tanúk kínzásával keresni a más ügyéhez tartozó igazságot. Hát midőn valaki saját ügyében kinoztatik, vagy midőn nyomorgattatik, hogy megkísértették, vájjon bűnös-e ? s az ártatlan is a bizonytalan bűntényért a legbizonyosabb büntetéseket szenvedi ; nem azért, mivel ki van fürkészve, hogy azt elkövette, hanem mivel nem tudni, hogy azt el nem követte-e? E szerint a bíró tudatlansága többnyire csapás az ártatlanra. És a mi még tűrhetlenebb, siralmasabb, s ha lehet, könnyek árjával áztatandóbb az, hogy többször a bíró azért kinozza a vádlottat, nehogy tudatlanul megölje az ártatlant, s így e tudatlanság nyomorúsága miatt megtörténik, hogy a kin- zottat ártatlansága dacára is megöli, kit különben csak azért kinzott, hogy mint ártatlant meg ne ölje. Ha ugyanis ezek bölcsesége szerint a vádlott készebb meghalni, mintsem tovább e gyötrelmeket szenvedni : azt vallja magáról hogy elkövette, a mit el nem követett. így elitéltetvén és kivégeztetvén, a bíró meg sem tudja, vájjon ártatlant, vagy bűnöst ölt-e meg ; mert azt csak azért kinzotta, nehogy tudatlanságból ártatlanul megölje, s e szerint ártatlant kinzott, hogy megtudja, s miután meg nem tudta, megölte. A társas élet ezen homályaiban fog-e a bölcs bíró ítélni, vagy nem? Valóban fog. Mert e kötelemre az emberi társadalom kényszeríti s vonja őt, melyet elhagyni tilosnak tart. Ugyanis azt nem tartja tilosnak, hogy az ártatlan tanuk mások ügyében kinoztatnak, hogy azok, kik bevádoltat- nak, többnyire fájdalom mérge által meggyőzeivé s magokról hamisakat vallva, megbüntettetnek mint ártatlanok; miután már megkinoztattak mint ártatlanok; hogy ha nem bűntetteinek is halállal, a kínok alatt azonban, vagy