Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
X. Könyv
36 azon szolgálatot jelenti, melylyel az Istent tiszteljük. A- zért, ha csak tiszteletnek mondjuk, akkor úgy fog látszani, mintha az nem illetné kizárólag az Istent. Mert az embereket is tisztelni mondatunk, ha okét jelenlétünkkel megtiszteljük , vagy emléküket megüljük. Mert mi nem azokat tartozunk csak tisztelni, kiknek vallási alázatosságból alá vagyunk rendelve , hanem azokat is , kik nekünk vannak alávetve. Mert ugyanezen szóból származnak a földmiveló'k, gyarmatosok és lakosok nevei is ; s maguk az istenek se neveztetnek másért égi lakosoknak, mint azért: hogy ők az ég-nek szolgálnak; nem ugyan tisztelet által, hanem az által, hogy benne laknak; és igy mint ég lakói, nem pedig mint gyarmatosok neveztetnek, kik sorsukat a birtokosok uralma alatt a föld mivelése miatt , szülőföldjüknek köszönik ; hanem, mint a latin ékesszólás egyik nagy mestere mondja: Ősváros vala, lakhelye tyrusi gyarmatosoknak. Tehát a lakástól nevezé őket gyarmatosoknak, nem pedig a földmiveléstől. Innen gyarmatosoknak mondattak a nagyobb városoktól, melyek mintegy a népek raja által alapíttattak, a kisebb városok is. Ebből legvilágosabban tiinik ki, hogy a szolgálat sajátképi értelemben egyedül az Istent illeti ; minthogy azonban e szó más dolog kifejezésére is használtatik, azért a latinnyelv az Istent illető szolgálatot egy szóval kifejezni nem képes. III. Maga e szó religio, ámbár határozottabb az előbbinél, azért mégsem jelent bármily tiszteletet, hanem csak Istent illetőt ; miért is a mieink ezzel éltek a görög épYjoxela kifejezésére; de minthogy nem a tudatlanok, hanem a legtudósabbak latin szólásmódja szerint, az emberi szövetségeket, rokonságokat és baráti viszonyokat a religio szentesíti ; igy tehát e szó által sem háríttatik el minden kétség, midőn az Isten tisztelete forog kérdésben , úgy hogy bizton mondhatnék : hogy a religio nem egyéb, mint az isteni tisztelet ; mert nekem úgy látszik, hogy e szót sokan szokatlanéi vonják el az emberi vér- rokonságot kifejező tisztelet jelentésétől.— Jámborság alatt tulajdonképen isteni tisztelet szokott értetni, melyet a görögök euesßsia szóval fejeznek ki. De ezzel is tartozunk
