Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XVI. Könyv
347 VIII. Vájjon Adám, vagy Noé fiainak ivadékából származtak-e az emberek némely szörnyeteg nemei? 1. Azon kérdés is támad, vájjon Noé fiaitól, vagy inkább attól az egy embertől, kitől ők is erednek, liigy- jíik-e számlázottaknak az emberek némely szörnyeteg nemeit, melyeket az egyetemes történelem fölemlít : így em- líttetnek, kiknek egy szemök van homlokuk közepén; mások, kiknek lábfejök hátrafelé van fordítva ; némelyek, kik mindkét nem természetével bírnak, s jobb emlőjök férfi, a bal asszonyi, kik v áltva közösűlvén, nemzenek, és szülnek ; mások, kiknek szájok hiányzik, s csupán orrukon beszítt lélekzettel élnek ; ismét mások, kiknek termetük egy könyöknyi, kiket a görögök a könyöktől pygmaeusoknak neveznek. Néhol öt éves nők terhbe esnek, s nyolc évnél tovább nem élnek. Oly nemzetről is történik említés, hol az embereknél minden lábon csak egy szár van, térdeiket nem hajtják meg, s csodálatos gyorsaságiak : kik sciopodoknak neveztetnek. mert hőségben hanyatt feküvén, lábaik árnyékával védik magokat: említtetnek némelyek, kik nyakatlanok, s szemeik vállaikon léteznek, és az emberek, vagy mintegy emberek többi nemei, melyek Charthago tengeri kikötőjében négyszögtí tarka kövecsekből rakvák, s melyek a mesés történetek könyveiből hozattak föl. Mit mondjak a cyno- cephalokról, kiknek kutyafejök s ugatásuk inkább barmokra, mint emberekre mutat ? De az embereknek mindazon nemeit, melyek létezni mondatnak, hinni nem szükség. Hanem ha valahol ember, azaz, eszes és halandó lény születik, érzékeinkre nézve bármily szokatlan testi alakot viseljen akár szinre, vagy mozgásra, akár hangra , vagy bármily erőre, akár testrészre, vagy természeti minéműségre nézve különbözzék: ugyanazon egy első teremtett embertől származottnak hinni egy hivő se kételkedjék. Kitetszik mégis sokakban, mivel bír a természet, és mi csodálatos ritkasága miatt.