Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
IX. Könyv
19 emberek között középre lielyezének, nem eudaemonok. Milyen tehát a jó daemonok állapota, kik az emberek fölött és az istenek alatt állanak; kik azoknak segélyt nyújtanak, ezeknek pedig szolgálatot tesznek? Hajók és örök - léttiek, akkor bizonyára boldogok is. De az örökkétartó boldogság nem engedi, bogy középek legyenek ; mert a boldogság őket sokban az istenekhez hasonlókká teszi, az emberektől pedig sokban elkülöníti. Ennélfogva haszta- lanúl törekednek megmutatni, hogy a jó daemonok, habár halhatatlanok és boldogok is, miként állanak mégis középen a halhatatlan s boldog istenek, és a halandó s nyomon! emberek között. Mert midőn az istenekkel mindkettőt, t. i. a boldogságot és halhatatlanságot, a halandó és nyomorú emberekkel pedig ezek egyikét sem bírják közösen : miért nincsenek inkább az emberektől eltávolítva, és az istenekkel összekötve, mint mindakettő közt közép helyre állítva? Ok ugyanis csak akkor lennének középek, ha két saját tulajdonsággal bírnának, melyek nem csak az istenek, vagy emberek kettős tulajdonságival, hanem azok bármelyikével is közösek volnának; miként az ember a barmok és angyalok között némileg közép helyütt áll ; mert a barom észnélküli és enyészendő állat, az angyal pedig eszes és halhatatlan lény; közöttök közép helyet foglal az ember, ki az angyaloknál alantabb, a barmoknál pedig fölebb áll, s ki a barmokkal halandóságot, az angyalokkal pedig értelmet bírván, eszes és halandó állat. így tehát, midőn a boldog halhatatlanok és a nyomorú halandók között középlényt keresünk : egy olyant kell föllelnünk, a mely halandó és boldogtalan, vagy halhatatlan és nyomorú legyen. XIV. Yajjon az emberek, minthogy halandók, lehetnek-e a valódi boldogság részesei ? Az emberek között igen fontos kérdés: vájjon az ember lehet-e halandó és boldog? Mert némelyek, állapotukat alacsonyabb szenypontból tekintvén, tagadták , hogy az ember mindaddig, míg e halandó életben van, képes le