Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XV. Könyv
311 jegyzésre méltónak vélem azt is, liogy, jóllehet Setlitöl származott nemzetségekről megjegyzi az írás; „nemzett férfiakat s leányokat,“ azonban névszerint egy nő sem em- líttetik, míg a Káintól számlázottakban, melyek egész végig levezettetnek, az utóljára született nő megemlítte- tik. Ugyanis így olvassuk: Mathuzael ncmzé Lamechet; Lantech .pedig két feleséget von magának, az egyiknek neve Ada, a másiknak Sella. Ada szillé dobéit, ki megtanítá az embereket sátorban lakni s a baromtenyésztésre ügyelni, ennek testvére neveztetik Juh álnak, ki a heged,ülés- és lantolásnak foltalálója volt. Sella szillé Tubalkaint, ki pörölyig el verő kovács vala, minden réz- s vas-müvekben gyakorolván magát. Tubalkainnak pedig leánytestvére vala NoemaS •) Eddig nyúlnak Káintól a nemzések, számra nyolc, ha Adámot is hozzászámítjuk, vagyis Lamechig hét, kinek két neje volt, s az ő fiaiban a nyolcadik, kik közt nő is említtetik. S ez által igen szépen mutatja az írás, miszerint a földi városban egész végéig folytonosan érzéki nemzetségek származandnak férfi és nő összeköttetéséből. Azért is saját neveiken neveztetnek az utolsó atyának nejei ; a mit vízözön előtt, Évát kivéve, nem találunk. Minthogy pedig Kain, mely nevet birtoknak értelmeznek. a földi város alapítója, s ennek fia Enoch, melyet ajánlásnak magyaráznak, kinek nevére építtetett a város, mutatja, hogy e városnak, hol semmit sem reményi az ember többet, mint látni, mind eleje, mind vége földi : meg kell azért vizsgálni Sethet, ki föl- támadásnak értelmeztctik , minthogy külön a megemlített nemzetségek atyja vala, vájjon mit mond az ő fiáról ezen szent történet ? XVIII. Mi jelentetik Ábel- Sethben és Enosban, a mi Krisztusra s az ö testére , vagyis az egyház közti viszonyra vonatkoznék ? „Sethnek is születefia, kit Jánosnak neveze, ez reményiette segítségül hívni az Isten nevét,“ 2) így szól az igazság *) Mózs. .1 k. IV. 18—22. — 2) ugyanott IV. 26.
