Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XV. Könyv
308 neje is közös gyermekei irányában anya is, nagynéne is, napa is, és ugyan az ő fiaik egymásközt nemcsak testvérek és házastársak, hanem unokatestvérek is, mivel ők testvérektől született gyermekek is egyszersmind. Mindezen viszonyok, melyek egy emberhez három embert fűzének , kilencet fűznének, ha mindenikben külön lennének az egyes viszonyok, miszerint egy embernek más lenne nővére, más hitvese, más unokatestvére ; más lenne atyja, más a nagybátyja; más az ipája: más lenne az anyja, más nagynénje; más napája: és így a társadalmi kötelék a rokonság nagyobb elterjedése által nem sztíkebbre szorítva, hanem inkább tágabbra lenne terjesztve. II. Ehhez tartják magokat, mint látjuk, az emberi-nem növekedtével és sokasodtával a sok és hamis isteneket imádó elfajúltak is, kiknél noha elferdült törvényeik a testvérek közti házasságot megengedik, azonban az efféle szabadságtól a jobb szokás nálok is irtózik; és amaz első időbeli szabadságtól : testvért vehetni hitvestársúl, a szokás annyira idegenkedik, mintha az soha szabad nem is lehetett volna. Az emberi érzelemre ugyanis vonzólag, vagy visszataszítólag hatni, a szokás bír legnagyobb erővel. Melynek, minthogy a testi kívánságokat szertelensé- gökben fékezi, megvetését, vagy megsértését méltán Ítéljük szentségteienségnek. Mert ha a szántóföldek határán hírvágyból túlrontani jogellenes: mennyivel jogtalanabb testi kéjűzés kedvéért felforgatni az erkölcsök határát ? Tapasztalásunk vagyon pedig az unokatestvérek házassága felől, hegy időnkben is ama rokonsági íznek a testvérségi íznez való közelsége miatt mily ritkán engedte meg azt a szokás, holott jogilag szabad volt; minthogy azt meg nem tiltotta az isteni törvény, s még eddig az emberi sem. *) Mindazonáltal e szabad ténytől is irtózék az ') Azon Theodoz által hozott törvény, miszerint unokatestvérek és atyafiak ne lépjenek házasságra, Aurél Győző Theodor értelmezésében és Ambrus Vili. k. 66. dicsértetik, s talán ezen törvényre hivatkozik alább Ágoston is,mondván: „Azonban van-e kétség benne, hogy célszerűbb, hogy a mostani időben is meg van tiltva az unokatestvérek közti házasság?“ De Theodoz ezen törvénye elveszett; létezik azonban ezen esetre nézve más, mely Constantiusnak tulajdonítta- tik, s Komában érvényesnek nyilvánítatott Arbetion és Lollion consulok alatt Theodoz : cod. II. k. Hogy régen a császárok által megengedtetett, miszerint az unokatestvér törvényes feleség lehessen, bizonyítja Cassidor Senator VII. k. 46. f.
