Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XV. Könyv
304 melyet Isten váltósának nevezünk, melyről én írni akarván , ily nagy munkához fogtam. XV. Hihető-e, hogy amaz ős századok férfiai azon időig, melyben fiák származásáról van szó, a közösüléstől tartózkodtak volna ? I. Tehát azt kérdi valaki: „ugyan hihető-e, hogy a fiakat nemzendő s a megtartóztatás szándékában nem levő ember száz s több, vagy a zsidók szerint, annál nem sokkal kevesebb, mint nyolcvan, hetven, hatvan évig némi közösülést nem követtek volna el, vagy, ha el is követtek, nemzésre képtelenek voltak?“ E kérdésnek két feloldási módja van. Mert aránylag, vagy annyival későbbi korba esett a serdűltség, a mennyivel nagyobb volt az egész élet korossága ; vagy, mi előttem még hihetőbb, itt nem az elsőszűlött fiák vannak fölszámítva, hanem, a kiket az utódsági rend szükségelt a végett, hogy egész Noéig lehetlen jutni, kitől megint, a mint látni, Abrahá- mig jutunk; és ezentúl bizonyos időszakig, a mennyiben az szükséges volt, e világon zarándokoló, és fensőbb hazát kereső dicsőséges város haladásának ama nemzedékek fölsorolása által is történt megjelölésére. Azt ugyanis kisem tagadhatja, hogy a mindenkit megelőző Kain a férfi és nő egyesülése által született. Máskép nem mondotta volna születésekor Adám, a mint írva van : „Embert nyerek Isten által11, ') hacsak ama kettő után nem ő lenne születési sor szerint elsőnek téve. Ezt követé a bátyja által meggyilkolt Abel, kin , mint az Isten zarándokoló városának némi előképén, legelőször bebizonyúlt, miként ennek—az istentelenektől,snémikép a földiektől számlázottaktól , azaz azoktól, kik földi eredetüknek örvendenek, s a földi ország múlandó szerencséjében találják gyönyörüket,—kegyetlen üldözéseket keilend szenvednie. Hány éves volt pedig Adám, mikor őket nemzette? bizonytalan. Ezután két ágból veszik származásukat a nemzedékek; egyik Káintól, a másik attól, kit Adám nemzett utódául l) Mózs. 1. k. ív. 1.
