Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XV. Könyv
302 életében nem voltak az évek oly rövidek, hogy az akkori tízévcsakkorunkbeli egygyel érne föl, hanem akkor is az évek (melyeket a naj) körüljárása tesz) oly hosszúaknak voltak véve, mint jelenben. — Noénak ugyanis hatszázadik évében történt a vízözön, a mint írva vagyon. Mikép olvasható tehát: „Es megindula a vízözön a földön Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban s a hónapnak tizenhetedik napján,u ') ha azon igen rövid esztendő, melyből tíz tesz egy mostanit, csak harminchat napos vala ? hisz ekkorka esztendőnek, — ha e volt neve régen — vagy liónapnélkülinek, vagy minden hónapjának három naposnak kellett lennie, hogy kiteljék a tizenkét hó. Hogyan lehetett tehát itt mondani : ,,Életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, a hónapnak tizenhetedik napján,“ ha nem voltak akkor is olyanok a hónapok, mint most ? Mert mi okból mondatnék, hogy a vízözön a második hó tizenhetedik napján kezdődött? Később a vízözön végével ez olvasható : nEs a hetedik hónapnak huszonhetedik napján a hajó az Ararat hegyei közöl egyen megálla. Azonban a vizek folyvást alább száltanak vala egész a tizedik hónapig ; a tizedik hónapnak pedig első napján már kilátszottak a hegyek ormai.“ 2) Ha már olyanok voltak a hónapok, tehát olyanok voltak az esztendők is, mint korunkban. Azon három napos hónapok ugyanis huszonhét naposak nem lehettek. Vagy ha a három napnak harmincadrészét hitták akkor napnak, hogy így a kicsinyítésben is arány legyen tartva : úgy nem tartott négy mostani napig a roppant vízözön, mely, mint említve van, negyven nap és negyven éjjel tartott. — Elnézhetni-e az ily képtelenséget s hiú badarságot? Félre tehát az ily tévedéssel, mely csalfa állítgatásával írásunk hitelét úgy szándékozik megalapítani, hogy másfelől elrontsa. Épen akkora volt a nap azon időben is, mekkora most, melyet huszonnégy órának napéji lejárta határoz meg ; akkora a hónap, mekkora most is, melyet a hold kezdete és vége fejez be ; akkora az esztendő, mint épen most, mely tizenkét fordúlattal telik le, ide véve a •) Mózs. 1. k. VII. 10, II. — 2) ugyanott VIII. 4, 5.
