Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XV. Könyv
298 évnek vették, mint az arkadiaiak, kiknek éveik károm hónapból állottak. Hozzáteszi még, hogy egykor az aegyp- tomiak is, kiknek rövid éveik, mit fönebb mondottuk, négy hónapból állottak, a hold fogytával zárták be az évet. Ez okból nálok, úgymond, ezer évesek is találtatnak. Némelyek tehát valószínűbbnek tetsző védveknél fogva, melyekkel a sz. történetek hitelét nem megdön- teni, sőt támogatni törekedtek, nehogy hihetlennek látszassák a régiek életének oly sok évekrei terjedése, elhittették magokkal, —és szerintük épen nem tudatlanul — miszerint hajdan oly rövid időszak neveztetett évnek, hogy akkori tíz év tett mostani egyet, s mostani tíz akkori százat. Hogy pedig ez valótlan, igen világosan kimutatható. Mieló'tt azonban ehhez fognék, el nem hallgathatom , hogy melyik vélemény bír nagyobb valószínűséggel. Ezen állítást bizonynyal a zsidó codexekből is megcáfolhattuk s meggyőzhettük volna, a hol Ádám nem kétszáz harminc, hanem csak száz harminc évesnek találtaik , ') midőn harmadik fiát nemzette ; mely évek, ha a mi tizenhárom évünkkel egyenlők, akkor első fiát kétségkívül tizenegy éves, vagy nem sokkal idősb korában nemzé. De ki képes az előttünk annyira ismeretes természet törvénye szerint e korban nemzeni ? Azonban ne feszegessük ezt Adámban, ki talán mindjárt teremtetése után képes volt a nemzésre; mivel valószínűleg ő nem volt oly kicsinynek alkotva, mint csecsemőink. De fia nem kétszáz öt, hanem száz öt éves korában nemzé Enost; s így ezek szerint még nem volt tizenegy éves. Mit mondjak ennek fiáról, Kainánról, ki, midőn Malalehelt nemzé, a mi irataink szerint száz hetven, a zsidókéi szerint pedig hetven éves volt? Melyik hét éves ember képes nemzeni, ha az akkori hetven év a mostani hét évvel egyenlő ? *) Mózs. 1. k. V. 3.