Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)

XV. Könyv

297 kétszáz öt éveseknek állít. Mert azok, kiknek véleményét fejtegetjük, azt hiszik, hogy a régiek egy mostani évet tíz részre osztottak, s minden egyes részt évnek neveztek el. Ezen részek mindenike a hatnak négyzetét foglalja ma­gában, mivel az Isten is hat nap alatt végezte be müvét, s a hedetik napon megnyugodott. Erről a tizenegyedik könyvben, mennyire tehetségem engedte, szólottám. A hatszor hat nap eredményezi a hatnak négyzetét, vagyis, harminchat napot; mely tízzel szorozva: háromszáz hat­vanöt nap, vagyis : tizenkét hónap. Mert a hiányzó öt nap és hat óra miatt, melyek a napévet kiegészítik, s melyek miatt a szökő évben egy nap csatoltatik a többihez, a régi­ektől néhány nap vétetett föl, hogy az évek száma kijő- jön, mely napokat a romaiak szökőnapoknak neveztek. Innen Enos is, kit Seth nemze, tizenkilenc éves volt, midőn fia, Kainán született: mely éveket az írás százkilencven- nek mond. Es azután minden nemzetségben, melyekben az emberek évei vízözön előtt megemlíttetnek, — codexe- inkben majd egy sem található, a ki száz éves, vagy azon aluli korában, vagy pedig százhúsz éves, vagy azt vala­mivel meghaladó korban nemzett volna; hanem, a kik legfiatalabb korukban nemzettek ,* százhetven éveseknek, vagy ezen fölülieknek mondatnak lenni : mert, mondják, tíz éves korában—mely azon emberek szerint száz év — egy ember sem képes gyermekeket nemzeni, de a tizenhat éves korban, mely szerintök az őskorban százhatvan évet tett, megvan a nemzésre szükséges érett kor. Hogy pedig ne látszassák hihetlennek, miszerint akkor az évek más­képen számíttattak, felhozzák, hogy legtöbb történetíró szerint az aegyptomiak éve négy, az acarnaniaké hat, a lavinoké *) pedig tizenhárom hónapból állott. Második Pli­nius, midőn megemlíti, hogy a történet szerint egyik em­ber száz ötvenkét, másik tízzel többet ; némelyek kétszáz, mások három- öt-hat - sőt nyólcszáz évet is éltek, mindezt az idők tudatlansága miatt véli megtörténtnek.2) Néme­lyek ugyanis, mondja ő, a nyári időszakot egy, a télit másik évnek vették; mások a négy évszakot ugyanannyi ‘) Lact. Inst.n. 12. - »)Plin. VII. 49. 38

Next

/
Thumbnails
Contents