Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

I. Könyv

44 legerősebb és leggazdagabb városának feldulását ellenzé; hogy így a félelem leküzdje az érzéki vágyakat, a féke­zett vágyak túl ne csapongjanak, s a kéjelgés és a testi­ség zabolázása által a fösvénység se uralkodjék: s e vét­kek kiirtása után az államra nézve hasznos erény virá­gozzék s nőjjön, és ezen erénynek megfeleld szabadság biztosíttassák. Ugyanezen okból, ugyanezen előrelátó honszeretetből eredt az, hogy fönebb említett főpapotok az akkori tanács által (mit ismételve be kell vallanunk) minden véleménykülönbség nélkül választott legjobb fér­fiú a színházban nézőhely építését tervező tanácsot, eme szándékáról és kívánságáról lebeszélte; J) és egy igen hatályos beszéd által rávette, hogy a görög ké- jelgést a hazai férfias szokások közé béfurakodni ne en­gedjék s bele ne egyezzenek a romai erény megfertőzte - tésére és kiirtására irányzott idegen ármányba; s te­kintélyével annyira vitte a dolgot, hogy a szavai által indított tanács még azon székek összehordását is megtil­totta, melyeket a polgárok csak előadás alatt is szoktak használni. Mennyire igyekezett volna ö magokat a színjá­tékokat is eltávolítani Romától, ha ellenállni mert volna azok tekintélyének, kiket isteneknek tartott, s kikről nem tudta, hogy veszélyes daemonok; vagy ha tudta is, azt tar­totta inkább, hogy engesztelni kell őket, mint megvetni. Mert a népeknek még akkor nem volt hirdetve azon fel­sőbb tan, mely a szívet a hitben megtisztítva, a mennyeiek és mennyfölöttiek felfogására képesíti, s az emberi vágyat alázatos jámborsággal cserélve föl, a kevély daemonok uralmától felszabadítja. XXXII. A színjátékok alapításáról. Azonban tudjátok meg, kik még nem tudjátok, ti pe­dig, kik nem tudást színleltek és zúgolódtok az ellen, ki benneteket felszabadít, figyeljetek : a színjátékok, az ocs­mányságok ezen nézőhelyei, a hiúságok ezen féktelensé­gei, nem az emberek vétkei; hanem isteneitek parancsai által lőnek Romában alapítva. Türhetöbb volna Scipiót Liv. 48. U. Vater. II. k. 4 f. Appián, a polgár háborúkról. I. k.

Next

/
Thumbnails
Contents