Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

VIII. Könyv

354

Nem sokat törődöm vele; tehát ne legyenek ugyanazok: de Mercur is unokájának, Trismegistusuak bizonyítása szerint, ki övéi előtt igen nagy tekintélyben állott, mikép Aeskuláp, szintén emberből lett istenné.

III. Még egy példát hoz fel és mondja : „Hogy Isis, Osiris neje, mennyi jót tesz( ha meg van engesztelve, és mennyit árt haragjával, azt tudjuk.“ Azután hogy megmutassa, miszerint azon istenek, kiket az emberek mesterségesen hoznak létre, szintén ilynemííek — tudtúl- adja, hogy véleménye szerint e daemonok a megholtak léikéiből erednek, melyeket a tévelygők, hitetlenkedők, és vallástalanok a feltalált mód szerint bálványképekbe öntöttek; minthogy azok, kik ily isteneket hoztak létre, lelkeket semmiképen sem teremthettek: miután Isisről elmondta, a mitmár megemlítettem,hogy haragjában mennyit árt,hozzáteszi még : „Hisz e földi istenek, minthogy az emberek által hozattak létré, s mindakét természetből állíttattak össze, könnyen megharagudhatnak.“ Mindkét természetből t. i. testből és lélekből állanak: úgy, hogy leikökre nézve daemonok, testökre nézve pedig bálványok. „Innen van, úgymond, hogy az egyptusiak őket szent lényeknek nevezik; lelkeiket pedig, melyeket még éltökben egész városok szentesítettek , annyira tisztelik , hogy saját törvényeik szerint ünnepük, s nevöket is tőlök kölcsönözik.“ Mirevaló ama gyászos panasz, miszerint Egyptus szent földje, a kápolnák és templomok székhelye, sírhalmokkal és holtakkal lesz elborítva? Hisz azon hazúg szellem, kinek ösztönzéséből Hermes ezeket mondá, kényszerülve volt bevallani, hogy már akkor telve volt ama föld sír- halmok-és holtakkal. A daemonok fájdalma szólott tehát belőle, kik a büntetés felett, mely rájok a szent vértanúk emlékére állított szentegyházakban várt, keseregtek. Mert sok ily helyen kinoztatnak, vallatásra vonatnak és a megszállott emberek testeiből kihajtatnak.