Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

VIII. Könyv

352

őket. A mennyiben pedig az akarat különbözése és a gyöngeség gyarlósága miatt nyomornak vagyunk any- nyiban tölök nem a helyiség, hanem életünk milyensége által, távol vagyunk ; mert nem mivel a test következtében a földön lakunk, hanem mivel a szív tisztátalan- sága miatt földiek után sovárgunk, nem köttetünk velük össze. Ha pedig megjavítjuk magunkat, hogy olyanokká legyünk; milyenek ök, akkor hozzájok közeledünk ugyan, azonban csak hit által ; ha hisszük ugyanis, hogy az által, ki őket boldogokká tette, közbenjárásuk folytán mi is boldogokká leszünk.

XXVI.

Hogy a pogány vallás egyedül holt emberek tisztelése körül forgott.

I. Valóban figyelemre méltó, mit ama egyptusi egyebek közt mond, midőn fájlalja, hogy jönni fog idő , mely a vallomása szerint nagyban tévelygők, hitetlenkedők és az isteni tisztelet és vallástól eltértek által létesített intéz- vényeket egyptusból eltávolítja: „Akkor, úgymond, ezen föld, a kápolnák és templomoknak e legszentebb székhelye, sírhalmok és holtakkal lesz elborítva.“ Mintha bizony, ha ezen babona hit el nem töröltetik, az embereknek nem kellene meghalni, vagy a holtak máshová, mint a földbe temettetnének. Es bizonyára, minél több idő és nap tűnik el, a holtak nagyobb száma miatt a sirok száma is szaporodik. He azt látszik ö fájlalni: hogy kápolnáikat é3templomaikat vértanúink emlékére állított szentegyházak váltják fel; és így midőn ezt azok olvassák, kikirántunk hideg és gonosz lélekkel viseltetnek, azt vélik, hogy a pogányok templomaikban isteneket imádtak, mi pedig szentegyházainkban a megholtakat imádjuk. Olyan nagy ugyanis a gonosz emberek vaksága, hogy noha mintegy hegyekbe ütköznek, a szemeik előtt levő tárgyakat mégsem akarják látni, s még azt sem veszik észre, miszerint a pogányok mindannyi irataiban vagy épen nem, vagy alig lelhetők fel istenek, kik nem lettek volna emberek, és a kiknek csak holtuk után lön megadva az istenitisztelet. Mellőzöm itt, mit Varro mond, hogy ök a megholtakat al-