Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
VII. Könyv
307 hezi megtérését. Ezen szörnyű és vétkes uralomból megszabadulunk, ha hiszünk abban, ki ép oly nagy alázatosság példáját adá a fölemelkedésre, a milyen nagy volt az elestek kevélysége. Ezek közöl valók nem csak azok. kikről már gyakran szólottunk, s más ezekhez hasonló különbféle nemzet- és országbeliek, hanem azok is, kikről jelenleg fogunk szólani, mint olyanokról, kiket nem erényeik méltósága, hanem vétkeik gonoszsága választott ki, s helyezett az istenek sorába. Midőn ezeknek istenitiszteletét Varro mintegy természeti okokra akarja visszavinni, és így a magában undok dolgokat becsülettel kimenteni, nem képes módot találni, melyen ezen ocsmányságokat természeti okokkal összhangzásba és megegyezésbe hozza, minthogy isteni- tiszteletök okai nem azok, melyeket ő azoknak hisz, vagy másokkal elhitetni akar. Mert ha ezen általa fölhozott, vagy más akármiféle természeti okok csakugyan ily magyarázat alapjai lehetnének, habár az igaz Isten tiszteletére, és az örök életre — melyet a vallásban tulajdonkép kell keresni — semmit sem használnának is : mindazonáltal az akármily silány okadatolás mégis enyhítené né- mikép a botránykozást, melyet a vallásukban előforduló, és oktalannak látszó szertartási fonákság vagy ocsmányság előidéz. így tőn a színházak némely meséivel, és a templomok szertartásaival ; de ekkor nem a színházakat menté ki a templomokkal, hanem inkább a templomokat kárhoztatta a színházakkali hasonlatosságuk miatt ; és mégis mindent elkövetett, hogy a borzasztóságok által fölháborított kedélyeket természetes okok fölhozásával csillapítsa. XXXIV. Numa Pompilius könyveiről, melyeket a tanács, nehogy a vallási szertartásoknak bennök leírt okai nyilvánosságra jussanak, megégettetett. Azt találjuk ellenben , mint ezen nagy tudományi! férfiú maga is kijelenti, hogy a vallási ünnepélyeknek 20*
