Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

VII. Könyv

283

Soranusnak azon, már többször idézett verseit ok magok akként értelmezték, miszerint Jnpiter a világ, mely a magot kibocsátja és magába fogadja. Innét nyilván következik, liogy Jupiter uralkodik a magvak fölött. Micsoda továbbá az a Genius ? „Isten, feleli, ki minden nemzendő dolog fölött hatalommal bír.“ De mondják meg, kinek tulajdoníthatnak inkább ily hatalmat, ha nem a világnak, melyhez így szóltak : „Jupiter, te nemző és szülő“? És, mert más helyütt mondja, hogy Genius nem egyéb, mint kinekkinek értelmes lelke, azért a hány ilyen van, annyi a Genius is ; és továbbá, hogy a világnak lelke isten : világos miszerint mindkettőt ugyanegyre viszi vissza ; úgyhogy szerinte az átalános Genius nem más, mint a világ lelke, mely szerintök Jupiter is. Már ha Genius isten, és minden ember lelke Genius volna; következnék, hogy minden ember lelke isten. De ezen képtelenség Őket is visszariasztja, s így nincs más hátra, minthogy azon Geniust nevezzék kiváló értelemben istennek, kit a világ lelkének tartanak, ez pedig Jupiter.

XIV.

Mercur és Mars hivataláról.

Minthogy azonban nem találtak módot, miként magyarázzák Mer curt, és Marst a világ valamely részére és az isten azon műveire, melyeket az elemek képeznek: azért őket csak emberi működések — t. i. beszélés és hadviselés fölé helvezik gondnokokul. Ezek között Mercur, ha az istenek beszédje fölött is hatalommal bír, még az istenek királya fölött is uralkodik, a mennyiben Varro szerint Jupiter is beszél, vagy legalább beszélői képességet nyert tőle; mi bizonyára képtelenség. Ha pedig Mercurnak csupán az emberi beszéd fölötti hatalom tulajdoníttatik : úgy hihetetlen, hogy Jupiter a csecsemők, sőt a barmok szoptatása végett, hóimét Szoptató nevet is nyert, leszállóit volna, s a beszélés fölötti gondot, mely által olykitünőleg különböztetünk meg az állatoktól, nem vélte volna magának megtartandónak : tehát Jupiter és Mercur mindegy. Ha pedig magát a beszédet mondják Mercurnak, mint ez abból, mit róla beszélnek,