Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
VII. Könyv
— Ö77 mint magában a világban nem találni oly két ellenirányban helyzeti ajtót, melyek egyikén bármit beereszteni, másikán pedig kibocsátani lehessen; azonfölül a világgal semmi hasonlatosságban nem levő szánk és nyeldek- lőnk alakjára csupán szájpadlásunk végett, melyhez Janus nem hasonlít, Janusban képzelni a világ ábráját? Midőn pedig négy arccal képzelik őt, kettős Janusnak nevezvén, azt a négy világrészre értelmezik, mintha a világ is úgy nézegetne kifelé, miként Janus minden egyes arcán. Már ha Janus a világ, s a világ négy részből áll: úgy helytelen Janusnak kétarcú ábrázolása; vagy ha helyes azon okból, hogy „kelet“ és „nyűgöt“ nevezet alatt is értethetik az egész világ; vájjon ha a másik két részt „éjszak“ és „dél“-nek nevezzük: a világot is, miként ama négyarcú Janust, kettősnek mondjuk-e? Valóban nem tudnak négy ajtót, mely a ki-s bejáróknak nyilik, a világ alkatára értelmezni — valamint azt is, mit a kettős arcról mondának, csak az emberi szájon találták föl — hacsak talán Neptun nem jönne segítségül, egy halat mutatva föl, melynek száj - s toroknyilásán kivül, még jobb és bal oldalon is lenne nyeldeklője. És mégis ezen badarságot annyi ajtón keresztül egy lélek sem kerüli ki, csupán az, mely hallgat az így szóló igazságra: „Én vagyok az ajtó.“ IX. Jupiter hatalmáról, s Janussali összehasonlításáról. De mondják meg, ki az a Janus, kit néha Jupiternek is neveznek? Isten, így szólnak ők, mert hatalma van, a világon történők okai fölött, s hogy mily nagy hatalom ez, Virgiliusnak eme jeles verse bizonyítja: Boldog a megtörtént esemény okait kitaláló. *) Azonban mondja meg nekünk azon éleselméjtí és felette- tudós férfiú, miért helyezik Janust Jupiter elé? „Mert, úgymond, Janusnál van a kezdet — Jupiternél a végzet fölötti uralom ; azért Jupiter méltán tartatik mindenek királyának. Ugyanis a kezdetnek a végzet előtt meg Georgicon II.
