Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

VII. Könyv

270 Ha igen, úgy vigyázzanak, mennyivel fognák őket maga­sabbra emelni. Mert bizony csak földi s földből való az, mi magból származik, de az élet s érzés szerintük a csil­lagisteneknél is honos. Ha azonban Vitumnust és Senti- nust csak a testben élő és érzéssel biró lények urálii ál­lítják; mért nem ad a mindennek éltet és érzést osztó is­ten a testnek is éltet és érzést, hogy egyúttal az emberi szülötteket is részesítené ezen jótéteményben ? Mi szük­ség Vitumnus- és Sentinusra? Ha pedig az érzés egyete­mes ura velők, mint szolgákkal kezelteti a testieket, mint valamely alrendü és csekély fontosságú dolgokat; lígy tehát oly hiányos a kiszemeltek családi köre, hogy ne ta­lálkoznának, kikre ez ügyeket is bízzák, hanem nemessé­gük dacára, mely miatt kiemeltetni látszattak, az alren- diiekkel közösen működni kényteleníttessenek ? Juno fő­rendit és királyné, Jupiter nővére és neje, mégis Iterduca a gyermekek számára, sa legalrendűbbAbeona és Adeona istenasszonyokkal közösen működik. Mens istenasszonyt is odahelyezték, ki jó elmével ajándékozza meg a gyer­mekeket, és ez a kiszemeltek közé nem soroztatik, mintha az embernek lehetne még valami nagyobbat is adni ! Ott van azonban Juno, mert Iterduca és Domiduca, mintha a kalauzolás és hazavezetés valamit használna, ha az ész nem jó : mely ajándok istenasszonyát azonban az illető válasz­tók koránsem helyezték a törendüek közé, kit bizonyára Minerva elé kellett volna helyezni, kire ezen aprólékos­ság közt a gyermekek emlékezőtehetsége bízatott. Ki ké­telkedik ugyanis, hogy sokkal jobb éles észszel, mint bár­mily gazdag emlékezettel bírni ? Mert senki sem rósz, ha józaneszű ; némely gonoszak azonban bámulatos emléke­zetük dacára annál gonoszabbak, minél kevesbbé tudják azt, mit roszúl gondoltak, elfeledni. És mégis Minerva a kiszemeltek közt foglal helyet; Mens istenasszonyt pedig az aljasok serege takará. Mit szóljak az erény, mit a bol­dogság istenasszonyáról? kikről már bővebben értekez­tünk a negyedik könyvben : ezeket is istenasszonyoknak tartották, de még sem helyezték a förendü istenek sorába, hol azonban Mars, a holtak eszközlöje, és Orcus azok be­fogadója, helyet nyertek. II. Midőn tehát az istenek sokasága köztapródonként

Next

/
Thumbnails
Contents