Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

I. Könyv

11

esetlenség által annyira sújtva, mert magát a szerencse által megrontani hagyja. Ez igazságszolgáltatásban is kimutatja bölcseségét az Isten. Mert ha minden bűnt nyilvános büntetéssel fenyítene, sokan könnyen azt vélnék, hogy az utolsó ítéletre semmi sem marad fon : és ismét, ha az Isten most semmi bűnt sem büntetne, az isteni gondviselésben nem hinnének. Hasonlólag áll ez a földi javakról is, ha Isten ilyenekkel a hozzá könyörgök némelyikét bőségesen nem jutalmazná, könnyen azt gondolhatnék , hogy ez az ö hatalma körén kiviil esik : és viszont, ha minden hozzá könyörgöt ilyenekkel tetézne, azt vél- nök, hogy egyedül e jutalmak végett kell neki szolgálni, és az ily szolgálat minket soha ájtatosakká nem tenne, hanem inkább haszonlesőkké és fösvényekké. Ezek így lévén, a jók és roszak is egyaránt bűnhődnek; de onnét koránsem következik, hogy semmi különbség sincs köztök, mert a büntetésben sincs különbség, mit t. i. mindkét fél egyaránt szenved. A szenvedések hasonlóságában is van különbség a szenvedők közt; és bár ugyanazon csapásokat szenvedjék is, az erény-és vétekben még sem egyenlők. Mert valamint ugyanazon tűzben az arany fénylik, a polyva pedig füstölög ; és valamint ugyanazon nyomtatás a szalmaszárakat megtöri , a gabnaszemeket ßedig megtisztítja ; és a tiszta olajat sem keverjük össze az alján maradt zagyvalékkal azért, mert ugyanazon sajtóban nyomatott ki : hasonlókép ugyanazon csapás a jókat szilárdítja, tisztítja, és megedzi; a gonoszokat pedig kárhozatra viszi, bünteti, és kiirtja. A miértis azonegy nyomorban a roszak Isten ellen zúgolódnak, és káromolják; a jók ellenben imádják és dicsőítik. Nem az a lényeges a dologban, hogy milyen csapásokat szenved valaki, hanem hogy ki és minő az, ki szenved. Mert bár egyenlően fölkavarva, a sár undorító bűzt, a kenőcs pedig kellemes illatot terjeszt.

IX.

A csapások okairól, melyek miatt a jók a gonoszokkal egyenlően

bűnhődnek.

I. Mit szenvedtek tehát a keresztények azon pusztítás alatt, mi nekik, hajói a dolog lényegébe tekintettek,