Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
V. Könyv
189 igen nagy tért okoz, s innen van úgymond, az igen nagy különbség az ikrek erkölcseiben s viszontagságaiban. Ezen koholmány azonban törékenyebb azon korong forgása által készült edényeknél. Mert ha oly nagy az égboltozati hézag, hogy e miatt a csillagállásból nem lehet kimagyarázni, miért nyertek, az ikrek egyike örökséget, a másik pedig nem : hogyan merészlenek másoknak csillagzataikból, kik nem ikrek, oly dolgokat jósolni, melyek ama felfoghatlan titokban rejlenek, és mikép tulajdoníthatják ezeket születésök perceinek? Ha pedig mások születésekor, csak azért jósolnak efféléket, mivel ezeket nagyobb időköz választja el egymástól : a pillanatok legcsekélyebb mozzanatait pedig, mely az ikrek születése közt lefolyhat, a legparányibb véletlenségeknek tulajdonítják, milyenekről még a csillagjósok tanácsát sem szo- kák kikérni (mert hisz ki tudakol utána, ki mikor fog ülni, mikor járni, mikor és mit enni?) vájjon ezekről van-e szó, midőn az ikrek erkölcseiben cselekvéseiben, és viszontagságaiban a legtöbb s legnagyobb különbséget bizonyítjuk be. IV. Az egymástól erkölcs- és cselekvés-minőségre nagyon különböző iker fivérekről, Ezsau- és Jákobról. Ősrégi hagyományok szerint (hogy jelesekről szóljak) két ikergyermek oly hamar született egymásután, hogy az utóbbi az elsőnek sarkát érte. Eletök és erkölcseikben annyira különbözők, tetteikben és szülőik iránti szeretetben mégis annyira elütök valának, hogy maga ezen különbség egymás közti ellenségeskedésre is okot szolgáltatott. De hát innen van-e az, hogy midőn az egyik ült, a másik akkor körüljárt, a vagy midőn az egyik aludt, a másik virrasztóit, és midőn az egyik szólott, akkor a másik hallgatott; de mindezek ama csekélységek közé számíthatók, melyeket azok észrevenni nembirnak,kika csillagzatok helyzetét, melyben valaki születik feljegyzik, hogy aztán a csillagjósokhoz folyamadjanak ? Egyik huzamosb ideig bérért szolgált, a másikat nem terhelte a szolgaság ; egyik anyja szeretetét bírta, mely a másikra
