Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

I. Könyv

3

mai, melyek a városnak e földulása alkalmával az ide- menekvök közöl nem csak a keresztényeket, hanem az idegenvallásuakat is befogadák. Eddig terjedt az ellenség vérengző kegyetlensége ; itt határt lelt a gyilkosok dühe; ide vezette az ellenség könyörületérző része azokat, kiknek e helyeken kivül is megkegyelmezett, nehogy olyanokkal találkozzanak, kik hason szánalmi érzéssel nem bírtak. Sőt alábbszállt még a másutt különben zor- donoknak és az ellenség módjára kegyetleneknek vad dühe is, midőn azon helyekre találtak, hol meg volt tiltva az, mi másutt a háború jogánál fogva szabad lett volna, és megtört még fogolynyerési szándékuk is. így szabadultak meg sokan, kik most a keresztény időket gyaláz- zák, és a város által szenvedett nyomorokat Krisztusnak tulajdonítják; ellenben a Krisztus iránti tiszteletből származott kedvező eseményeket, melyeknél fogva éltöket megmenthették, nem Krisztusnak, hanem inkább a végzetnek köszönik : holott inkább, ha csak kis igazságérzet volna bennök az ellenségtől szenvedett sanyart és csapásokat az isteni gondviselésnek kellene tulaj doni taniok, mely hadakkal szokta az emberek romlott erkölcseit megrendíteni s megjavítani; s hasonlókép a halandók jámbor s dicséretes életét is hasonló gyötrelmek által szokta megkísérlem, és a kisérletet kiállottakat vagy jobb hazába szólítani, vagy még e földön továbbra is bizonyos cél miatt megtartani; továbbá azt, hogy Krisztus nevéért mindenütt, vagy az ő nevének tiszteletére különösen szentelt és a kegyelem nagyobb biztosítása végett nagy sokaság befogadására készített helyeken hadi szokásaik ellenére a barbárok megkegyelmeztek, azt a keresztény időknek kellene köszönniök; ezért Istennek hálát adniok, ezért az ö nevének, melyet sokan közölök hazugál bitoroltak, vallására őszintén kellene gyülekezniük, hogy az örök tűz büntetései elöl megmenekedjenek, és kikerüljék ez ideigtartó büntetéseket is. Mert azok közöl, kiket oly pajkosoknak és szemteleneknek tapasztalsz Krisztus szolgáinak csúfolásában, sokan vannak, kik a végveszedelmet s halált ki nem kerülik, hacsak magokat Krisztus szolgáinak nem hazudják. Es most, hálátlan kevélység és véghetetlenül gonosz dőreség! azon nevet taszítják el magoktól roszszivüleg, hogy örök sö1*