Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

I. Könyv

2

nak isteneiket eléjeteszik. Nagy és nehéz munka : hanem segítségünkre lesz az Isten1). Jól tudom ugyanis, mily erő kívántatik ahhoz, hogy a kevélyeket meggyőzzük: mily fönséges az alázatosság erénye, mely minden időhöz kötött s ingadozó alapon nyugvó földi magasságot nem emberi dölyf által bitorlóit, hanem az Isten kegyelmétől ajándékozott nagyságával fölülhalad. Mert e városnak, melyről szólni akarunk, királya és alkotója népeinek az isteni törvényértelmét kijelenté az Írásban, melyben mondatik: „Az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmét adja“2). — Azt pedig, mi egyedül Isten tulajdona, a kevélységében fölfuvalkodott ember magának is tulajdonítja, s szereti, ha dicséröleg mondják róla:

A lenyomottaknak kedvez, de lenyomja a büszkét 3).

Ennélfogva abból, minek fölemlítését a kezdett munka szerkezete megkívánja, és a kínálkozó alkalom javasolja, nem szabad hallgatással mellőzni semmit a földi várost illetőleg sem, mely ha uralkodás után vágyakodik, ámbár egész népeket hódított is meg, mégis uralkodási szenvedélyének szolgaságában tengődik.

I.

Krisztus ellenségeiről, kiknek a város földulásakor a barbárok Krisztusért megkegyelmeztek.

E földi városból kerülnek ki ugyanis azon ellenséges felek, kik ellen Isten városát védelmeznünk kell; ezek közöl többen hibájokból kivetkezve benne eléggé alkalmas polgárokká válnak: sokan ellenben gyülölsé- gök egész hevével agyarkodnak ellene, és Megváltónk nyilvánvaló jótéteményei iránt rútul hálátlanok, minthogy most nyelvűkkel sem élhetnének vissza ellenében, hacsak ellenségeik gyilkoló vasa elől az ö szentélyeiben nem menthették volna meg éltöket, melyet most annyira hánytorgatnak. Nemde azon romaiak is Krisztus ellenei, kiknek a barbárok Krisztusért kegyelmeztek meg? Bizonyítják ezt a vértanuk sírjai és az apostolok templo') IXI. 9. -*) Példb- III, 34. Jak. IV, és I. rét. 5. — 8) Virg. Aen- VI. k,