Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv

- 67 ­két. Hitre első, igazságszeretetre kitűnő, harcban vitéz, győzelemben nem fösvény, otthon vendégszerető, s nejéről gondoskodó vala. 111. Szent unokája Jákob is inkább szeretett volna békén honn lakni; de anyja kiván ta elutaztát a testvéri ha­rag lecsillapitása végett. Az üdvös tanács meggyőzte a vágyat. Számkivetve az atyai házból, távol szüleitől, mégis dolgaiban az illő mértéket megtartá, s az alkalmas időt megválasztá. Kedves vala szülei előtt oly annyira, hogy atyja haladéktalan engedelmességétől buzdítatva, megál­daná; anyja pedig gyöngéd szeretettel karolná őt föl ; test­véri Ítélet következtében is előbbre tétetett, miután saját étkét, — mely természet szerint gyönyörködteté ugyan őt, de jószivüségénélfogva jónak látta engedni a kéi-elemnek — neki átengedte. Ura nyájának hű őre, ipjának szorgos veje, a munkában szorgalmas, a vendégségben mértékletes, az elégtételben megelőző, a jutalmazásban bőkezű vala. Végre testvére haragját annyira lelohasztá, hogy kinek ellensé­geskedésétől félt, annak megnyerte kegyét. 112. Mit mondjak Józsefről, ki jóllehet a szabadságot óhajtá, mégis elválalta a szolgai életet? Mily engedelmes a szolgálatban, mily állhatatos az erényben, mily jóakaró a börtönben, az álomfejtésben mily bölcs, a hatalomban mérsékelt, a bőségben gondos, s mily igazságos vala az éhségben ? foglalkozásiban a dicséretes rendet és alkalmas időt megtartá; népének pedig az igazságot a hivatalos szigor mérsékletével szolgál tatá ki. 113. A kedvező és balsorsban feddhetetlen, türelmes, Isten előtt kedves Jób is fájdalmaktól gyötörtetett, mind­azonáltal vigasztalta magát. 114. Dávid is vitéz volt a harcban, türelmes a bal • sorsban, békeszerető Jeruzsálemben, szelíd a győzelemben, bánkódó a bűnben, s az öregségben gondos, az események és idők változatos fordulatait korának különböző szaká­ban szerkesztett zsoltárok által örökité meg annyira, hogy véleményem szerint nem kevésbé bájos éneklése, mint élet- nemével kedves, halhatatlan érdemdalát Istennek gyönyö­rűen elzengé. 115. Már ezen férfiakban melyike hiányzik a saiga­s'*

Next

/
Thumbnails
Contents