Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv
55 72. Emlékeztek fiaim, hogy egy barátotokat, kit mindenben tanúsított szorgalma nem kevésbé ajánlott, egyedül azért nem vettem be papnak, mivel taglejtése igen illetlen vala, egy másiknak pedig miután azt már a papságban találám, megtiltottam bogy valaha előttem járjon, mivel garázda járása ütlegként sértette szemeimet. És ezt mondtam, midőn hibája után hivatalába visszatétetnók. Egyedül ezen kifogást tettem, de nem is csalt meg véleményem ; mindkettő ugyanis elpártolt az egyháztól, hogy a járás által elárult hitszegésük bebizonyítassék. Mert egyik az arius féle izgatás idejében hitét elhagyta, a másik pénzvágyból, nehogy papi Ítélet alá vettessék eltagadta, hogy hozzánk tartozik. Járásukból tűnt ki a könnyelműség, s az ide s tova ácsorgó hivalkodók valamely faja. 73. Vannak olyanok is, kik lassan járván, a színészi taglejtéseket utánozzák, és hasonlók a diadalmi, s a mozgást utánzó szobrokhoz, hogy valahányszor egyet lépnek, bizonyos lejtéseket látszassanak tartani. 74. A szaladva való járást sem vélem illőnek, hacsak veszély vagy jogszerű szükség nem kívánja. Mert a tapasztalás bizonysága szerint azok, kik nagyon sietnek, többnyire ajkaikat eltorzítják, kiknél, ha sietősöknek nincs elegendő oka, e hiba méltán botrányos. De nem azokról szólok, kik ritkán bizonyos okból sietnek, hanem kiknek a folytonos sietés természetükké vált. Amazokban sem helyeslem a szobori képeket, ezekben sem a szaladgálás káros következményeit. 75. Ajánlható az oly járás is, melyben valami tekintély , komolyság, s nyugodtság nyomai láthatók ; úgy mindazáltal, hogy távol legyen minden negély, hanem a mozgás természetes legyen s egyszerű; mert semmi sem kedves, mi színlelt. A mozgást a természet kormányozza. Ha a természetben valami hiba van, az iparkodás tegye jóvá, hogy távol legyen a mesterkéltség, meglegyen a javítás. 76. Ha már ezekre is ily nagyon kell ügyelni, menynyivel nagyobb vigyázat kívántatik, nehogy valami ocs- mány surranjon ki a szájból;mivel ez igen beszennyezi az embert. Mert nem az étek mocskít be, hanem az igazság