Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv

69. Ne tulajdonítsa pedig valaki e dicséretet egyedül a szüzességnek ; a szemérem ugyanis a tisztaság társa, melynek kíséretében maga a szüzesség is biztosabb. A szüzesség megőrzésében hasznos társ a szégyenlés, mely a közel veszélyt meggátolván a szemérmet sérteni nem engedi. Ez ajánlja mindenek előtt Urunk anyját az olvasónak, mihelyt ismerni kezdi őt, s hiteles tanúként érdemesnek vallja, hogy oly méltóságra választatnék, mint ki szobájában magánosán az angyal által üdvözöltetve hallgat, és megrezzen annak bejövetelére, minthogy idegen férfi látása zavarba hozta a szűz szemetartását. Azért jóllehet alázatos volt, mégis szeméremből nem viszonozta az üdvözlést, nem is felelt mig arról nem tudósítatott, hogy az Urat méhébe fogadja, s akkor is csak azért, hogy a fogantatás minőségét tudja meg, nem pedig hogy a beszédet viszonozza.

70. Imáinkban is igen üdvös a szemérmesség, sok kegyelmet eszközöl ki számunkra Istenünknél. Nemde ez tette eléje a publicanust a farizeusnak, ez ajánlotta őt, ki szemeit sem merte az égre emelni. Azért Urunk Ítélete szerint ez igazult meg inkább mint a farizeus, kit elbizottsága le- aljasított. Ennélfogva imádkozzunk lelki épségben nyugott. s alázatos lélekkel, mely, mint Péter mondja, gazdag Isten előtt. Nagy tehát a szerénység, és mivel saját jogaiban is engedékenyebb, nem keresi önön hasznát, mit sem követel, s mennyire lehetséges szűk kört szab magának, azért gazdag Isten előtt ki előtt senki sem gazdag. Gazdag a szerénység, mivel Isten ajándoka. Pál apostol is szemérmesen, és józanul parancsold imádkozni; szerinte ez első kellék az imádságnál, nehogy a bűnös elbizakodjék imákban, hanem mintegy a szégyenlés színezetével legyen bevonva, hogy annál bővebb kegyelmet érdemeljen, minél jobban elpirul az elkövetett bűnök emlékén.

71. A szemérmet magában a mozgásban, magavise letben s járásban is szemeink előtt kell tartanunk. A lélek minősége ugyanis a test állásában mutatkozik. Innen van hogy az ismeretlen embert vagy könnyelműnek, vagy hánykódónak, vagy ellenben komolyabbnak, állhatato- sabbnak, és érettebbnek gondoljuk. A test mozgása mintegy szava a léleknek.- 54 -