Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Magyarföldi pálmaágak, vagyis magyr hitbajnokok ismertetése

atyát, s miután, jól megvervén, tövisek fölött megkerge- ték, kínos helyzetében olt hagyák a tövisek fölött. János megváltótartományi szerzetes saját eretnek szüléitől nyakaztatott le Erdélyben, midőn tévelyüket semmikép sem akarta visszafogadni 1603-ban. Szomorú rombolást vivének végbe Rákóczy György emberei 1644-ben Sebesen, hol a derék Pálffy Kati, 1634 az idők zivatarában feldúlt zárdák pótlására új lakhelyet építetett a szerzet részére. „A nevezett lázadó eretnekek sz. Iván hava 22-én a tárogató jelhangjára megrohanván a zárdát, jóllehet, a mivel őket leginkább fenyegeték, a tüztől, ugyan megkímélték, de máskép rajongva elköve­tőnek mindent, mire a gyülölség ragadhat ; nevezetesen az elfogott szerzeteseket levetkőztetvén, mindenféle gyalázat- és bántalmakkal illeték, ütlegek- és sebekkel terhelék, be- tüszerint betöltvén rajtok a ,sebes4 nevezetet, melyet a hely­ségtől birának. Bekövetkezvén az éji homály, többen fu­tásban kérésének menedéket, de Körmendy Miklós atya, ki vallásossága s nyájas magatartásáról kitünően ismerve volt, kezükre került, s keservesen megkinoztatotf ; ugyanis a zordon üldözők őt egy hosszú szekrényre fe­szítvén keresztalakban, fáklyákkal pörkölték, oldalát s nyakszirtét mélyen behorpaszták, végre hátáról a bőrt ke­resztalakban lehasítván, meggyilkolták. Hogy a zárda, szentegyház kiraboltatott, mind az oltárok mind egyéb bú­torok s képek összezuzattak, alig szükséges mondanunk *). A szerzetesek visszatérvén, 1672-ben újra részesülének e sorsban. Ekkor ugyan a szerzetesek mind megmeneklilé­nek Eperjesre, de kevésbé múlt, hogy itt nemesének a ha­lál torkába, miután a kálvinista csőcseléktől üldöztetve, bizonyosan meggyilkoltatnak, ha Serődy Bende kath. fér­fiú kardot nem ránt mellettük s őket Kapy Gábor házába nem rejti, hova már csak a házat kerülők hangos fenye­— 37 ­*) Mondják, hogy ez alkalommal egy pár istentelen lőcsövét a főoltár szűz MARIA képén kisütötte : de, ime, az egyiket a visz- szapattant golyó rögtön leüté lábáról, a másikat pedig annyira meg- sérvezé, hogy a szentegyház előtt kilehelte zennyes lelkét. Frid- rich II. 69.

Next

/
Thumbnails
Contents