Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Magyarföldi pálmaágak, vagyis magyr hitbajnokok ismertetése
38 — getése hathatott be, miszerint, e„pápista kutyákat a többi pápistával egyetemben mind le kellene ölni.“ Bártfáról 1671-ben a polgárok kivetették a szerzeteseket; ugyanitt 1672 benSzokottPál és Szántó Kristóf, kik Homonnáról menekülének ide, halálosan bántal- maztatának ; végre Tököly lázadásakor a visszatért szerzetesek részére újra megkondult a vészharang, ugyanis ezen gúnyos híradás után : „Ite missa est“, a városból gyalázatosán ismételve kikergettetének, Márk szerzetest kivéve, kit a lázadók kebelükben megtartónak, de előbb — meggyilkolák. Ezután nehány esztendeig lutherféle beszédekre riadozának e szentegyház falai. * « * Ezen tusák után a szakadályokkal látjuk újra küzdeni sz. Ferenc fiait, s az új csatákban a pálmaágas hősök számát szaporítni. Ilyenekül említtetnek: 01 ovai Miklós szentferenci bosznya püspök 1700, s Novii Miklós atya 1703-ból. Végre a pécsi kanonokok és jezsuitákkal e szerzet is megadá adóját a baranyai szakadály rácoknak 1705-ben a Siklóson legyilkolt három szerzetesben. $ £ * Hova menjünk még csontjaitokat kutatni- s ölbe szedni dicső hit csatárok ? Áldás poraitokra ! Nyugodjatok békével, s ha rövid közléseinkkel kevésbbé méltókig ille- ténk, bocsássatok meg, szándékunk dicsőítéstek volt! A jámbor társulat, mely nekünk e hősöket neveié, még köztünk van, s az önfeláldozás hősi lelkesültsége, ha hithirdetési lankadatlanságát s az újabban szervezett nép- missiókat tekintjük, még mindig elvitázhatlan tulajdona. Áldás munkáira! Zárszó a szerzetesek rovatához. Elégtelen kútfőink több szerzet felől hallgatással sújtanak, jóllehet mind egyik fölött átvonulának a száza
