Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Magyarföldi pálmaágak, vagyis magyr hitbajnokok ismertetése

9 mint az egyház jogainak rettenhetlen athletája kivégeztetett Mladin nevű zsarnok által, kit Tomko, a hires horvát történész igy jellemez : „Mladin Dalmát-és Horvátország bánja Isten egyik legbőszebb ellensége volt. ő ugyanis a magyarhoni zavarok alatt, (melyekkel Károlnak kelle küzdeni országlása kezdetén) Dalmát- és Horvátország kormányát bitorolva megragadá, s egészen elütve elődei jámborságától, kiállhatlan zsarnokká fajult; ő a püspököket, apáturakat, apátnőket és egyéb egyházi fejedelmeket egymás után fosztogatá méltóságaiktól, vagy őket összevissza forgatá, az egyházi javakat tetszése szerint foglalgatá, harácsolá, eladományozá ; az ádriai tengerre tömegesen bocsátá ki a kalózokat, hogy zsákmányoljanak számára az olasz partokon, — szóval minden ember előtt eltürhetlenné s gyűlöletessé tévé magát a legnagyobb mértékben.“ E rövid jellemzésből eléggé érthetjük : mi szolgála neki okul Pál püspök kivégeztetésére. Férfias, s az egyház jegyeséhez illő erélylyel tiltakozék Mladin garázdálkodásai ellen, és e végre szent Ágoston, zágrábi püspökkel szövetkezve bátran lépett fői Mladin ellen, midőn az minden isteni s emberi jogot lábbal tiporván az egyház javaira merészeié kezét emelni. Méltatlan halálát 1322-re teszik; mely esztendőben Káról időt nyervén a magyar korona ezen tartományain is szemlét tartani, nagy sereg élén jelent meg Yarasd alatt, s a megszeppent Mladint Zágrábba szalasztá, honnét a polgárok bilincsekben hozák őt Károlhoz, midőn épen a további ellenálláson törte fejét. Később Mladin Káról fogságából megszökvén, mint földönfutó bolyonga a horvát tartományokban, mig végre dicstelenül végzé életét Traguróban láthatólag lakolván már e földön azon méltatlan bántalmakért, melyekkel KRISZTUS jegyesét és szolgáit különösen szent Ágostont, a nagy zágrábi főpapot, de leginkább Pál hitbajnokunkat illette püspöki erényeikért.