Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Magyarföldi pálmaágak, vagyis magyr hitbajnokok ismertetése
— 10 3. Gosztonyi János erdélyi püspök. *) ,Ha táborok állnak is ellenem : nem rettegend szivem.1 26. zsoltár. 5. v. Felső-szelesthei Gosztonyi János 1525-ben a győri püspöki székről tétetett át az erdélyire, melyen egy évi kormánylata után püspöki jogainak és katholika vallásának vértanúja lett. János unokája volt Gosztonyi Tamásnak, ama neves esztergomi kanonoknak, kit „jámborsága, hazaszeretete, övéi és a jeles meg tudós férfiak iránti bőkezűsége“ **) kortársai példányférfiává emelt. Ez különös figyelemre méltatván Jánost, őt költségkímélés nélkül Német és Olaszországban iskoláztatá, aztán a tudományos képzettséggel megtérőt az esztergomi főmegye részére fölszentelteté. Jánosról, mint egyszerű áldozárról és tevékenységéről nincs tudomásunk, de arról igen, hogy 1503-ban az esztergomi főkáptalan tagjai közé igtattatott, s mint ilyen hét évet töltvén a káptalan szolgálatában, az őrkanonokságig emelkedett; mint ilyen neveztetett ki királyi alkorlátnokká, később pedig vagyis 1510-ben a győri megye püspök-süvegével ékesítetett fel, melyet tizenöt év múlva, tehát 1525-ben, az erdélyivel válta fel. Hogy az öreg, elaggott Gosztonyi Mohácsnál meg nem jelent személyesen, az a mily bizonyos, egyszersmind oly megbocsátható neki; azonban ő néhány hónapra a végzetes csata után az ott elvérzett főpaptársai sorsában otthon osztozott. Nem a török volt, ki gyilkos vasát reá emelte, sem a tatár ; hanem Bodó Ferencz Zápolyaynak kedves tábornagya, ki a reformatio mérgétől eredt kincsszomját a püspöki javadalmakkal kívánván eloltani, a püspököt embertelenül meggyilkolta, *) Schematismus Epp. Transsylvaniensis 1840. 24 1 Memoria Consecrationis Basilicae Strigoniensis, 134. 135. 136. 1. Lányi. Ud- vardy. Katona Historia Cr. 20 k. 220 1. Fessier Geschichte VI 212. 222 1. **) Sírirata az esztergomi fóegyház sírboltjában.
