Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Harmadik könyv
188 se eső ne hulljon reá tok, ne is legyetek zsengét termő földek! mert ott vetteték el az erősek pai- zsa, Saul paizsa, mintha meg nem lett volna k e n V e o 1 a j j a 1. A megölettek vérétől, a legizmosabb hősök hajától nem téré soha vissza Jonathás nyila, és Saul kardja nem jőve visz- sza üresen, Saul és Jonathás, aszeretetre méltók,az éltükben egymást szeretők a halálban sem váltak el. Gyorsabbak valának a sasoknál; erősebbek az oroszlánoknál. Izrael leányai sirassátok Sault, ki drága bársonynyal éke- síté öltözeteiteket. Jaj, mi képen hullottanak el az erősek a harcban? Jonathás, magas helyeiden öleték meg! Igen bánkódom rajtad, Jonathás,atyámfia! felette kedvesvolt ál nekem; jelesebb, érzékenyebb valahozzád való szerelmem, az asszonyok szereteténél. Mint szereti az anya egyetlen egy fiát, úgy szerettelek tégedet. Jaj miként estenek el a vitézek, és vesztenek el a fegyverek, és hadi eszköz ö k“ 2) ! 62. Mely anya siratná egyetlen fiát úgy, mint ez megsiratá ellenségét? Ki dicsérné jóltevőjét úgy, mint ez a saját élete ellen leselkedőt? Mily gyöngéden fájlalta, mily keservesen zokogott ! A hegyek kiszáradtak látnoki átkára, és az isteni hatalom az átkozónak kívánságát teljesítő. így tehát a király haláláért az elemek lakoltak. 63. Mit szóljak a jámbor Nábodról? Mi egyéb volt oka, halálának, ha nem a becsületérzet? Mert midőn a király szőlőjét kívánta volna tőle, késznek nyilatkozván azt pénzzel megtéríteni ; az ősi örökségért megajánlott becstelen árt elutasítá, s készebb volt halállal térni ki ily gyalázat elől. „Ne engedje — úgymond — az Úr, hogy őseim örökségét neked adjam“ 3) ; azaz ne kövessek el ily gyalázatos bűntényt, ne engedje az Isten, hogy ily galád- ságra bírjanak. Világos, hogy nem a szőlőről szól, nincs is gondja Istennek a szőlőre sem a földtérre, hanem ősei 2) Királyok IL k. 1, 21. s a köv. — 3) Kir. III. k. 20, 3.
