Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv

137

kártékonyán hat? Ki nem kerülné a gonosz, roszakaró, rágalmazó s kártevésre hajlandó embereket, avagy ki nem igyekeznék azoktól megmenekedni?

61. Ki folyamodnék továbbá olyanhoz tanácsért, kihez nem lehet jutni, habár a szükséges kellékekkel bírjon is, s kiben a képesség az elzárt kutban levő vizhez hasonló ? Mi haszna bölcseségednek, ha megtagadod mástól a tanácsot ? Ha tanácskérésre nem szolgáltatsz alkalmat, elzárod a forrást úgy, hogy sem másoknak, sem magadnak nem használ.

62. Jól alkalmazható ez arra is, ki bölcseséggel bírván, azt vétkekkel szeplősíti meg, mert bemocskítja a kut- forrást. Az elfajult lelket a kül élet mutatja. Mert hogyan tarthatnád tanácsadásra alkalmasnak azt, ki náladnál alább áll erkölcsökben ? Kell, hogy fölülmúljon az, kire magam bízzam. Vagy képes-e tanácsot adni másnak az, ki önmagának sem adhat ; vagy hihetem-e, miszerint gondot fordítaná reám, ha önmagának gondját nem viseli, kinek lelkét a gyönyörök foglalják el, a bujaság lebilincseli, a fösvénység iga alá hajtja, zavarba hozza a gonosz kívánság s megrendíti a félelem ? Hogyan lehetne itt a tanácsnak helye, hol béke nem honol?

63. Csudálnom és tisztelnem kell a tanácsadót, kit a kegyes Isten atyáinknak adott, megbántatván pedig, elvett. Ezt utánozza a tanácsadásra képes, és okosságát a vétkektől menten tartsa, minthogy semmi bűn avval ösz- sze nem fér.

XIII.

Kétségen kivül helyeztetvén isteni bizonyítékok által a bölcseség fönsége, ennek más erényekkeli összeköttetése fejtegettetik.

64. Valamint ki sem disztelenítené el arcának s kül alakjának bájkellemeit állati alrészek s vad körmökkel: úgy az erényeket sem, melyek, de legkivált az okosság, a szentirás szerint oly csudálatosak és szépek, kell eltorzítani. A nevezett erény ugyanis szebb a napnál, és összehasonlítva bármely rendű csillaggal, azt a tündöklésben